A különböző szinteken meghirdetett topképzések között bár erős az összefüggés, mesterszinten a kínálat, illetve a választási lehetőség jóval szélesebb, mint az a középiskolai továbbtanuláskor tűnik. Bár az intézmények törekednek hallgatóik számára a képzési linearitást biztosítani, ezt sokkal merészebben teszik és tehetik, mint az alapképzés esetében. A BKF például másodszorra indítja el a brit MA diplomát adó egyéves marketingkommunikációs képzését.

A jelentkezési mutatókból látható, az idei jelentkezések során az első öt legnépszerűbb alapszak a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudomány képzési területről került ki. Az alapszakok rangsora jól mutatja a tudományterületek toplistáját is, amelyen szintén a gazdaságtudományi, a műszaki és a bölcsészettudományi terület foglalja el dobogós helyeket. A mesterképzésre jelentkezők preferenciái ezzel némiképp összefüggésben, talán a nagy számok törvénye alapján linearitást mutatnak, a legkeresettebb mesterképzések is ezekhez a tudományterületekhez tartoznak, a top alapszakokat beszámító szakok a legkurrensebbek.

Legnépszerűbb szakokat kínáló legnépszerűbb intézmények
A gazdaságtudományi topszakok - amelyek az első öt alapszakban vannak, - elsőhelyes jelentkezőit vizsgálva a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Budapest Gazdasági Főiskolát jelölték meg a legtöbben, a műszaki top szakra jelentkezők legtöbbje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulna, míg bölcsészettudomány és társadalomtudomány mezsgyéjén álló kommunikáció és médiatudomány szakot a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán hallgatnák a legtöbben. Figyelembe véve az idén tapasztalt hallgatói stratégiát, az látszik, hogy a legkedveltebb szakok legkedveltebb intézményei széles, egyes esetekben szakspecifikus lehetőséget kínálnak, de mindenképp biztosítják hallgatóik számára a lineáris tanulmányokat.

Intézmények a folytonosság megteremtésében
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola számos mesterképzési szakot hirdet, ezzel a gazdaságtudományi szakos hallgatói számára a tanulmányok Alma Materben való folytatását biztosítva. A BME nagy múltú, meghatározó tudományegyetemi szerepét megtartva a piacon, szintén számos, a mesterszakok népszerűségi listáján elsők között lévő, és azokon túlmenő szakokat indított idén megteremtve elsősorban a műszaki végzettségű hallgatói számára a továbbtanulási lehetőséget.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola egy különleges, nemzetközi képzéssel kedvez idén hallgatóinak, egy londoni egyetemmel, a Middlesex University-vel együttműködésben angol nyelven indít marketingkommunikációs mesterképzést. Az intézmény ezzel lehetőséget teremt a kommunikáció szakos hallgatóiknak, hogy a marketing mesterképzésben egyébként nem beszámított kommunikációs diplomával tanulhassanak marketing ismereteket. Róka Jolán, a képzés vezetője hangsúlyozta azonban, a marketingkommunikációs mesterképzés bármilyen végzettségű jelentkező előtt nyitva áll, a szakvégzettségtől eltérő diploma esetén azonban legalább kétéves szakmai tapasztalat a követelmény. A képzés a brit képzési rendszernek megfelelően egy év és brit master diplomát ad, ráadásul a még mindig elitképzésnek számító MBA kurzus töredékébe kerül. „Külföldi képzés lévén a hallgatói kör is nemzetközi, a most végzős első évfolyam körülbelül fele külföldi, az idén induló évfolyamra pedig eddig mindössze két magyar jelentkezés érkezett – tájékoztatott Róka Jolán. A képzés három trimeszterből áll, amely során négy tárgyat hallgatnak a tanulók. Erről a négy oktatott tárgyról a képzés végeztével rendkívül mély és alapos tudással rendelkeznek az egyébként kivétel nélkül marketingkommunikációs területen dolgozó hallgatók. Az MA képzés végén egy egyhetes szakmai héten csoportokban bizonyíthatják a végzősök szakmai fejlődésüket, vállalatlátogatásokkal egybekötött projektbemutatókon dolgoznak, amelyet végül egy brit MA képzést igazoló záró papírral koronáznak.

A főiskola egyébként, szemben a többi intézménnyel, a felsőoktatási rendszer prosperáló képzési formájára, a szakirányú továbbképzésekre is nagy hangsúlyt fektet kínálatában. Számos speciális ismeretet közvetítő szakirányú képzést indít, amely szintén a hallgatók továbbtanulási szándékát szolgálja ki széles választási lehetőséget kínálva. Ilyen a kommunikáció szakosok számára is elérhető szóvivő képzés, vagy a képzési piacon egyedülálló haditudósító, illetve a rendészeti kommunikációs és szakújságíró képzés is.

Bár a bolognai folyamat egyik célja az országon belüli hallgatói mobilitás megteremtése, az intézmények stratégiája azt mutatja, nem csak az oktatási piacon betöltött szerep, de a saját, korábban már több évig képzett hallgatói igények belső kiszolgálása is jelentős cél.