A Nagy-tó az állatkert vízimadár-állományának legfontosabb élőhelye, itt laknak többek között a pelikánok, a ludak, a kacsák, a szürke gémek és a kormoránok. A Nagy-tó vízszintje 15 cm-rel nő, legnagyobb mélysége pedig fél méterrel lesz nagyobb. A tó partján két új és egy felújított kilátópontot alakítanak ki. A tó környezetében gazdagítják a növényállományt honos vízi, illetve vízparti fajok betelepítésével.

A Sziklakertben egy hazai természetes élőhelyet alakítanak ki, mely a Budai-hegységre jellemző „mészkő­szikla-kibúvást” imitál majd. Sok tucat növényfajt telepítenek ide, köztük jó néhány védettet is. Így például a nyári tőzikét, csillagvirágot, hóvirágot, gyöngyvirágot, illetve sok egyéb mellett kökörcsineket és nagyezerjófüvet.

Állatkerti tények

Több mint 700 állatfaj összesen csaknem 5000 egyede él itt.
A növénygyűjtemény 3500 fajból áll.
1866 augusztusában nyílt meg a budapesti állatkert.
Az örökbefogadási program 1992 óta működik; eddig közel 20 ezer adományozó vált tiszteletbeli nevelőszülővé, köztük sok híresség.
Számos fejlesztés történt a rendszerváltás óta: meg­újult például a Pálmaház, az Elefántház, az Akvárium és a régi Majomház is.
Az EU-támogatás most ehhez a projekthez 283 millió forint, a támogatás aránya 90 százalék.