A múzeum a jogerős ítélet ellenére sem szolgáltatta vissza a képeket, ezért volt szükség a végrehajtó közreműködésére. A Sigray család képviselője egy méltatlanul hosszú folyamat újabb állomásának nevezte a 14 festmény kiadását. Osztroluczky Dénes, akinek dédanyja Sigray Antal testvére volt, úgy véli: a próbaperek után a múzeumok együttműködőbbek a hasonló jogi helyzetű tárgyak esetében, ám az állam nem partner ebben.
Patay Géza, a család ügyvédje azt mondta, még várnak. Az örökösök korábban szintén peres úton kapták vissza Keszthelyről a Párisz ítélete című szoborcsoportot, az Iparművészeti Múzeumból pedig egy 17. századi angol karosszéket.
„A festmények főként a 18–19. század középmezőnyéhez tartoznak”
A múzeum gyűjteményében milyen helyet foglalt el a kiadott 14 kép?– Ezeket a festményeket sosem állítottuk ki, néhányat pedig restauráltunk. Van köztük kiemelkedő alkotás, de főként a 18–19. század középmezőnyéhez tartoznak. Eszmei értékük több tízmillió forint, de tényleges piaci értéke kevésnek van - mondta Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A bírósági döntés után miért nem adják vissza az örökség többi részét is?
– A bíróság megvizsgált bizonyos jogcímeket, ha ezek más darabokra is vonatkoznak, akkor kezdeményezni fogjuk a minisztériumnál és a vagyonkezelőnél a tárgyak vissza-adását. Erről szól a jelenlegi vizsgálat.
Mekkora a mozgástere a műtárgyak visszaadásában? Megköti a kezét a minisztérium?
– Tisztázni kell, hogy magántulajdonról vagy állami tulajdonról van-e szó, még ha kívülről ez időhúzásnak vagy packázásnak tűnhet is.
A vita tárgyai
- 105 viselettörténeti tárgy és bútor az Iparművészeti Múzeumban.- 90 bútor és egyéb lakberendezési tárgy a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban.
Logikai játék a számokkal
