Az információs rendezvénysorozat alkalmával az érdeklődők első kézből tájékozódhatnak a németországi élet- és munkakörülményekről, munkavállalási lehetőségekről és a munkavállalási engedély beszerzésének módjáról. A toborzás során szállodai szakembereket, szakácsokat és felszolgálókat keresnek.

Somlyay Beáta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Nemzetközi és Migrációs Főosztályának külföldi munkavállalási tanácsadója az MTI-nek elmondta: az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a németországi munkavállalás iránt, ugyanakkor a jelentkezők nyelvi felkészültségén meglátszik, hogy az elmúlt időszakban a német nyelv oktatása háttérbe szorult Magyarországon. A munkáknál nem elvárás a magas szintű német nyelvtudás, csupán az adott munkakör betöltéséhez szükséges nyelv- vagy szaknyelvismeretet várják el a jelentkezőktől a német munkaadók, de ennek hiányában sajnos minimálisak a közvetítési esélyek - mondta el a szakember.

Az ÁFSZ évente kétszer, tavasszal és ősszel rendez német toborzást, ahol a vendéglátóipar mellett jelenleg jellemzően egészségügyi szakembereket keresnek. A korábbi években ipari szakmákra - kőműves, asztalos, lakatos, elektrotechnikus - is volt kereslet, ám sajnos az idén ezek már nem kerültek fel a keresett szakmák listájára - ismertette Somlyay Beáta. A legutóbbi toborzáson mintegy 70 érdeklődő vett részt, eddig a jelentkezők mintegy felét sikerült közvetíteni, a többiek közvetítése még folyamatban van.

Somlyay Beáta elmondta, hogy a mostani toborzáson a Német Munkaügyi Szervezet munkatársai nem konkrét állásajánlatokkal érkeznek, hanem a kiválasztott, megfelelt jelentkezőket a későbbiekben helyezik el német munkaadóknál. Arra törekednek, hogy minél több jó kvalitású pályázó anyagát vihessék magukkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb nyelvtudással és szakmai felkészültséggel rendelkező szakembereket rövid időn belül el tudják helyezni német munkaadóknál.

Az Európai Unió tizenöt régi tagállama közül három - Svédország, Írország és az Egyesült Királyság - már a 2004-ben, csatlakozásuk napján megnyitotta munkaerőpiacát az akkor belépett tíz új ország munkavállalói előtt. A többi tagállam esetében hosszabb-rövidebb átmeneti időszakot követően, fokozatosan történt meg a nyitás, míg 2009. május 1-jétől már csak Ausztria és Németország tart fenn továbbra is korlátozásokat.

A két ország hivatalosan is bejelentette, hogy 2011. május 1-jéig fent kívánja tartani engedélyezési rendszerét, vagyis ebben a két országban magyarok továbbra is csak engedéllyel vállalhatnak munkát. Az FSZH tanácsadója ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 12 hónapos összefüggő németországi munkavégzés után igényelhető a korlátlan időre szóló - munkaadóhoz nem kötött - munkavállalási engedély.