Az államfő a nemzeti parki igazgatók előtt kiemelte: a 2007-ben elkezdett "Értékőrző tájak és emberek" elnevezésű országjárása során olyan nagyszerű emberekkel találkozott, akik hivatásuknak tekintik a természeti értékek őrzését. Az államfő országjárása hozadékának nevezte, hogy a látogatások valóban felívták az emberek figyelmét Magyarország természeti értékeire, és megnőtt a parkok látogatottsága.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a természeti értékek mellett mindenhol látott tájsebeket, pusztításokat, tájidegen növényeket. Kiemelte azt is, hogy a nemzeti parkok nehéz körülmények között működnek. A köztársasági elnök méltatlannak nevezte azt a helyzetet, hogy az állam a felét finanszírozza a kiadásoknak, míg a másik felét a nemzeti parknak saját magának kell kitermelnie.

Mindenhol azt lehetett látni, hogy azokon a területeken, amelyek visszakerültek a nemzeti park vagyonkezelésébe, azokon ténylegesen ki lehet fejteni a szakmai tevékenységet - mondta. Sólyom László sajnálatosnak nevezte, hogy igen lassan halad az erdőterületek visszavásárlása magánkézből.

Sólyom László országjáró sorozatának első állomásaként, 2007 januárjában, a Körös-Maros Nemzeti Parkba látogatott, 2007 májusában a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Parkba utazott, októberben pedig az Aggteleki Nemzeti Park nevezetességeit tekintette meg. 2008 áprilisában a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén, május végén a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, októberben a Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látogatást, 2009 májusában a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot tekintette meg, majd szeptemberben a Bükki Nemzeti Parkba látogatott. Sólyom László a Kiskunsági Nemzeti Parkban tett március eleji látogatásával zárta sorozatát.

Az MTI-nek megküldött, a nemzeti parkok igazgatói által összeállított háttéranyag szerint a legtöbb nemzeti park vezetője úgy látja, fellendült az idegenforgalom és turizmus is az államfő náluk tett látogatásának hatására. A háttéranyag szerint az államfői látogatás óta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az elnyert Európai Uniós pályázatok segítségével tovább folytatta élőhely-fejlesztéseit, fajvédelemi programjait.

Az államfő másodikként a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Parkba látogatott. Sólyom László látogatása után, 2008. április elsejével Fodor Gábor akkori környezetvédelmi miniszter visszaállította az Őrségi Nemzeti Park önállóságát, amelyet az államfő is szorgalmazott útja során. Az Aggteleki Nemzeti Park által küldött tájékoztatásban kiemelik: az elnöki látogatás katalizálta azokat a folyamatokat, melyek a térségi összefogás, a fenntartható tájhasználat, és a turisztikai fejlesztések irányába hatnak.

A köztársasági elnök 2008 tavaszán járt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. Azóta a park európai kapcsolatai tovább bővültek, egyebek közt 2009. június 9-én megalakult a Duna-menti nemzeti parkok szövetsége. A közös munkához az osztrák Donau-Auen Nemzeti Park vezetésével jelentős támogatást kaptak az EU határokon átnyúló együttműködést támogató forrásából. Mint írják, a fő cél a Dunát veszélyeztető hatások elhárítása, valamint a kutatási és fejlesztési elképzelések összehangolása.

Sólyom László a Duna-Dráva Nemzeti Park térségében megismerkedett a Dráva menti vízi turizmus lehetőségeivel és különös figyelmet fordított a Dél-Dunántúl védett erdőterületeinek hosszú távú megőrzési lehetőségeire és a jelenlegi erdőhasználat anomáliáira hívta fel a figyelmet. A Hortobágyi Nemzeti Parkban 2008 októberében járt az államfő. A park vezetője a háttéranyagban azt közölte: minden nehézség ellenére igyekeznek a régióban betöltött helyüket megőrizni, a megkezdett fejlesztéseiket befejezni.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója által küldött háttéranyagban azt írják: amellett, hogy több program sikeresen megvalósult a nemzeti parkban, nem sikerült természetvédelmi-környezetvédelmi szempontból megnyugtatóan lezárni a Veszprém Szentkirályszabadja Reptér fejlesztését, mivel ismételten elindult a reptér engedélyezési eljárása.

A Bükki Nemzeti Parki látogatás után a park vezetője azt fogalmazta meg, hogy az államfő útja sokat segített a természetvédelem céljainak törekvéseinek elismertetésében.
A Kiskunsági Nemzeti Park vezetője szerint a magas szintű érdeklődés közelebb hozta egymáshoz a Dél-Alföld három megyéjének politikai, gazdasági, társadalmi szereplőit és a természetvédőket feladataik közös megoldásában.