Kende Péter azért perelte be Németh Miklóst, mert három, közérdekű adatokat tartalmazó irat kiadatását akarta elérni.

Kende Péter szerint az 1989. március 3-ai Gorbacsov-Németh Miklós tárgyalás jegyzőkönyvében, valamint a Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök levélváltásban szó van többek között a szovjet csapatkivonásról, a Magyarországon tárolt szovjet atomfegyverekről. Az iratokra Oplatka András Svájcban élő történész Egy döntés története című, az 1989-es eseményeket, elsősorban a határnyitást feldolgozó könyvében hivatkozik, azzal, hogy azokat Németh Miklós magánarchívumából ismerhette meg.

A keddi tárgyaláson a volt miniszterelnök jogi képviselője elmondta, hogy ügyfele minden eredeti iratot szabályszerűen leadott, amikor hivatalától megvált, nála csupán másolatok vannak. Az alperes ügyvédje szerint az eredeti iratok a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium irattáraiban vannak. A felperes ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy ott nem kereste az iratokat, csak a Magyar Országos Levéltárban, mert szerinte ott kell lenniük.

A volt miniszterelnök ügyvédje kiemelte: a törvény szerint csak az adatkezelőtől lehet kérni az iratok kiadását, ügyfele pedig nem tekinthető annak. A Kende Péter iratok kiadására vonatkozó keresetét elutasító első fokú ítélet szóbeli indoklásában a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája osztotta azt az alperesi érvelést, hogy a másolatokat birtokló miniszterelnök nem irat-, illetve adatkezelő. Ugyanakkor a bíró nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy a tudományos kutatás szabadsága alkotmányban garantált jog, s mivel a perbeli iratok összefüggnek a magyar történelem fontos kérdéseivel, ezért azoknak - a hatályos szabályozásnak megfelelő feltételek mellett - a közfeladatot ellátó adatkezelőknél, az irattárakban megismerhetőknek kell lenniük.