A TISZK létrejöttével a benne részt vevő iskolák nem szűnnek meg, hanem intézménycsoportként működnek tovább. Így jobban összehangolhatják a pedagógiai programjukat, hatékonyabban oktathatják a diákokat és több fejlesztési forráshoz juthatnak. A 2008 szeptembere óta alakuló társulások azért is fontosak, mert a közoktatási törvény szerint a fejlesztési támogatás feltétele, hogy a tanulók összlétszáma legalább 1500 legyen.
A TISZK-be tömörülő iskolák nagyobb része általános képzési feladatokat lát el („küldő iskolák”). A szakmai képzés társulásonként egy-két intézményben zajlik („fogadó iskolák”), amelyekben az általános képzés mértéke lecsökken, de akár meg is szűnhet. A rendszer egyik előnye, hogy szakmai tanulmányaik megkezdéséhez a diákoknak nem kell felvételizniük.
Ifi István, a Fővárosi Önkormányzat oktatási ügyosztályvezetője
Hogyan változott a társulásokkal (TISZK-ekkel)a szakképzés színvonala?
– Nem a képzés minőségével volt elsősorban a probléma, hanem azzal, hogy az oktatás nem követi a piaci igényeket. A regionális bizottságok azonban a túlkínálati szakmáknál alacsonyabb, a hiányszakmáknál magasabb beiskolázási létszámot állapítanak meg. Ez nehéz folyamat, mert a szülők és az iskolák nincsenek mindig tekintettel a körülményekre.
Mennyiben alakultak át az intézmények a TISZK-ek miatt?
– A fővárosi modellben egy nagy fenntartónál működik több hasonló típusú iskola, amelyek megosztják egymás között a feladatokat. Így a drága gépeket, diagnosztikai eszközöket nem aprózzák el. Másrészt több támogatáshoz jutnak, a szakképzésbe bekerült pénz mostanra megközelíti a tízmilliárd forintot.
Létrejönnek még újabb társulások Budapesten?
– A főváros jelenleg 12 TISZK fenntartója, a közép-magyarországi régióban 23 társulás létezik. A folyamat nem zárult le, egyes intézmények kilépnek, mások csatlakoznak, új TISZK-et pedig bármikor létre lehet hozni.
Logikai játék a számokkal
