2010. szeptember 1-jén a Diákhitel Központban is becsengettek. A „diákhitel-tanévnyitón” Őri András szóvivő először a 2010/2011-es tanév aktualitásairól számolt be.
– Minden eddiginél alacsonyabb, 8,5 százalékos Diákhitel-kamattal indul az új tanév, a felvehető összegek nem változtak: továbbra is legfeljebb havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók havi 40 ezer forintot kérhetnek. Aki már az első, október 15-én esedékes kifizetésből részesülni szeretne, az minél hamarabb jelentkezzen be a tanintézetébe. Emellett, ha még nincs szerződése, akkor szeptember 15-ig be kell adnia az igénylését is a kijelölt postákon, vagy az együttműködő bankok fiókjaiban. Akik korábban már kaptak Diákhitelt, azoknak nem kell új igénylést leadni, viszont célszerű szeptember közepéig beiratkozni/bejelentkezni tanintézetükbe. Ha megváltoztak a tanulmányi adataik, vagy ők szeretnének változtatni a folyósítás menetén, akkor azt minél hamarabb be kell jelenteni a honlapról ingyenesen letölthető nyomtatványokon – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

2009/2010. tanév: 22 milliárd forint diákhitelt fizettek ki

2001 óta összesen már több mint 290 ezren éltek a diákhitel lehetőségével. Bár 2007-2008-ban – a gazdasági válság hatására – 23 ezerről 18 ezerre csökkent az új hitelfelvevők száma, tavaly újra emelkedésnek indult. Az elmúlt, 2009/2010-es tanév újonnan csatlakozott 19.009 hiteligénylőjével együtt összesen 68.783 felsőoktatásban tanuló számára mintegy 22 milliárd forint diákhitel kifizetése történt meg. Az egy hitelfelvevőre jutó átlagos összeg most volt a legmagasabb, 321 ezer forint.

„A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől...” – szól a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet.
– Egy hallgató havi kiadása megközelítőleg 60-80 ezer forint. Igen, mondhatják, hogy vállaljon munkát, vagy kérjen a szüleitől – ez nem mindig lehetséges. Egy-egy egyetem vagy főiskola mellett vállalt diákmunka ronthatja a tanulási teljesítményt, sőt, sok helyen olyan szoros az időbeosztás, annyi tanítási óra és feladat van, hogy még lehetőség sincs plusz munkát vállalni. S otthoni támogatásra sem mindenki számíthat. A hallgatóknak ez egy jó és működő alternatíva, amely élhetőbb diákéletet biztosít. Ami fontos: felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy hitel! S a felelősség elkerülhetetlen! Kerüljük a felelőtlen költekezést! – jegyezte meg Nagy Dávid, a HÖOK elnöke.

Vidéken veszik fel a legtöbben

A 2009/2010. tanévben országos szinten 19 százalék volt a hitelfelvételi hányad. Eme országos átlag felett (23 százalék körül) volt a hitelfelvételi hajlandóság a Békés megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Somogy megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakó hallgatók körében. Az országos átlagtól való elmaradást csak Budapesten (17 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében (14 százalék) és Vas megyében (16 százalék) könyvelhetünk el.

Az ügyfelek közül legtöbben, 5.884-en a Debreceni Egyetemen, 5.807-en a Pécsi Tudományegyetemen és 5.569-en a Szegedi Tudományegyetemen tanulnak. Az ELTE-n 4712-en vettek fel diákhitelt.

A törlesztés elmaradásának hátterében a nemtörődömség áll

A diákhitel kötelező törlesztőrészletét a jövedelem arányában állapítja meg a Diákhitel Központ: a törlesztés az első két évben még jövedelemtől független, az előző évben érvényes minimálbér 6 százaléka, 2010-ben tehát 4290 forint. Ha valaki azonban költségtérítésként felvette a mindenkori maximumot (havi 50, korábban 40 ezer forintot), akkor neki a minimálbér 8 százalékát kell havonta befizetnie (2010-ben 5720 Ft). A harmadik törlesztési évtől kezdődően a kötelező törlesztőrészlet az ügyfél két évvel korábbi bruttó átlagjövedelme, vagy továbbra is a minimálbér 6 százaléka.

A 2009/2010. tanév végén 117.153 törlesztésre kötelezett ügyfele volt a Diákhitel Központnak. E törlesztői körből kb. 31 ezren (26 százalék) az első törlesztési szakaszban van, 86 ezer fő (74 százalék) pedig már átlépett a második szakaszba.

A törlesztők nagy többségének (79 százalék) fizetési fegyelme kiváló, a tartósan nem fizetők aránya továbbra is rendkívük alacsony, csupán 3,1 százalék.
– A „bebukottak” általában nem a pénzhiány, vagy egyéb más szociális problémák miatt nem fizetnek. Inkább egyfajta nemtörődömség áll ennek a hátterében. Meg sem kezdik a törlesztést. Ilyen esetben különböző kommunikációs csatornákon próbáljuk elérni a nem fizető diákokat, de sokszor sikertelenül, mert rossz a cím, a telefonszám, stb. Ha 6 havi hátralék után sincs törlesztés, akkor bizony következik az APEH behajtása – jegyezte meg Őri András.

A diákhitelt felvevők kihasználják a díjtalan eltörlesztés lehetőségét és az előírt törlesztő részletnek továbbra is több mint másféleszerese érkezik a törlesztési számlára, ebben az évben 12 ezren, 2001 óta több mint 70 ezren már minden adósságukat visszafizették.

A nappali tagozatosok túlreprezentáltak

A 2009/2010-es tenévben, a Diákhitel Központ ügyfeleinek 56 százaléka államilag támogatott, 44 százaléka költségtérítéses képzésben tanul. Ez a megoszlás közel azonos volt az előző két tanévben is. Fordulat állt be viszont a tekintetben, hogy megszűnt az államilag támogatott képzésben résztvevők felülreprezentáltsága a diákhitelesek között. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikája szerint ugyanis e tanévben 58 százalék volt az államilag támogatott képzésben tanulók aránya a felsőoktatásban.

Ebben a tanévben a Diákhitel igénylők 71 százaléka nappali, 24 százaléka levelező tagozaton tanult. Az esti tagozatra járóknak a hitelfelvevőkön belül, az amúgy is nagyon csekély aránya tovább csökkent.

Legtöbben havi 40 ezer forintot igényelnek

A 2009/2010. tanévben, a legnépszerűbb, az igénylők 41 százaléka által felvett hitelösszeg továbbra is a havi 40 ezer forint, ezt követte 25 százalékos aránnyal a havi 30 ezer, majd csak a költségtérítéseseknél kérhető havi 50 ezer forint igénylése (ezt az összeget csak költségtérítéses diákok választhatták – a szerk.). Az államilag támogatott képzésben tanuló diákhitelesek 51 százaléka élt a maximális hitellehetőséggel (40 ezer forint), míg a költségtérítésben tanulók 44 százaléka élt ezzel a lehetőséggel (50 ezer forint). Jól látható tehát a maximálisan felvehető hitelösszegek iránti erőteljes kereslet.

Több nő vesz fel hitelt

A 2009/2010. tanévben közel 70 ezer hallgató vett fel diákhitelt: 56 százalékuk volt nő és 44 százalékuk férfi. Ez a megoszlás nagységrendileg változatlan már hat éve. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium statisztikája szerint a 2009/2010-es tanévben ugyancsak 56 százalék volt a nők aránya a felsőoktatásban tanulók körében. Tehát: nem állítható, hogy a női hallgatók felülreprezentáltak lennének a diákhitelesek között, így az sem, hogy a nők Diákhitel-felvételi hajlandósága magasabb lenne a férfiakénál.

A britek is akarják

A hazai hallgatói hitelezési rendszer növekvő nemzetközi elismertségét jól jelzi, hogy a Financial Times, mértékadó pénzügyi-politikai napilap augusztus 16-án arról számolt be, hogy a brit kormány is fontolgatja a magyar modellen alapuló, jövedelemarányos diákhitelrendszer bevezetését.
– Anno Nicholas Barr, a London School of Economics professzora is részt vett a magyar hitelezési modell megalkotásában. Ahogy 1953-ban az Aranycsapat: „azokat tanítják, akiktől maguk is tanultak” – mondta Őri András.

Diák-tapasztalatok

Ági, 24 éves, Budapesti Műszaki Főiskola (törlesztő, diplomás)
Az első félévben havi 20 ezret vettem fel, aztán a következő félévben a maximumot, ami akkor 30, vagy 35 ezer volt havonta. Csak az Erasmus miatt igényeltem. Két szakot végeztem egyszerre, de nem egy időben kezdtem őket: mivel a tanár szakomon vettem fel a hitelt, nekem már akkor el kellett kezdenem törleszteni, amikor a műszaki menedzser szakon utolsó féléves voltam. Egyenlőre nem veszélyes, mert 4240 forintot kell fizetnem, viszont ez csak az éves kamatot fedezi... Ezért inkább 4500 forintot szoktam utalni havonta. Minden hónapban jön sms ha elfelejtettük befizetni, s minden évben jön az értesítő, hogy még mennyi tartozás van, meg ha van valami változás akkor küldjem be nekik a mellékelt nyomtatványon.

Balázs, 28 éves, Budapesti Műszaki Főiskola (törlesztő, diplomás)
Négyszázezer forintot vettem fel két félév alatt. Nem havonta, hanem egy félévre előre igényeltem a hitelt. Amúgy eszem ágában sem lett volna felvenni, mert baromi magas a kamata, csak utolsó évben átmentem távoktatásra, akkor kezdtem el dolgozni is, így kellett a pénz a tandíjhoz. Jelenleg 23 ezer forintot vonnak le havonta a fizetésemből. Ha lesz egy kis „fölösleges” pénzem, akkor tuti, hogy élek az előtörlesztés lehetőségével, és belenyomok egy keveset a tőketörlesztésbe. 2008-ban 5200 forint körül fizettem, majd 2009-ben ez az összeg 5450 forintra emelkedett, s idén januártól 23 ezer forintot vonnak a fizetésemből. Év elején 390 ezer forint körül volt az összeg, tehát másfél év alatt nagyjából a kamatot fizettem ki...

Orsi, 21 éves, ELTE-ÁJK (hiteligénylő)
Most kezdem a jogot az ELTE jogi karán, s azért veszem fel a diákhitelt, mert másképp nem tudnám kifizetni a tandíjat, ami 220 ezer forint félévente. Úgy tervezem, hogy egyben, a lehető legnagyobb összeget veszem fel, ami így, hogy költségtérítéses képzésen leszek, ha jól tudom ötször 50 ezer forint egy félévre.