Rég nem látott egységben a magyarok

A miniszterelnök kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban azt mondta: a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok.



Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal az utóbbi évek utópiájának delíriuma után - fogalmazott.

Az előző vezetés politikai bűnt követett el

Orbán Viktor szerint a 2002-ben hatalomra került kormány "politikai bűnt" követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását.



2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adóságként visszafizetnie - mutatott rá a kormánya első száz napját értékelő keddi beszédében a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.

A kormányfő leszögezte: 2013-ban több mint 3 ezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe - tette hozzá.

Számos tabut ledöntöttek

Az új kormányzati struktúrát, a politikusok létszámának csökkentését és a kettős állampolgárságot is az általa vezetett nemzeti ügyek kormányának eredményei között említette Orbán Viktor a kabinet első száz napját értékelve kedden Budapesten.



A kormányfő beszédében azt mondta: ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás - hangsúlyozta.

1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám - sorolta Orbán Viktor.

Emellett számos tabut is ledöntöttek - mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését.

Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt - jelentette ki.

A kormány kitart a nemzeti önrendelkezés mellett

A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kormánya eddigi száz napjának tevékenységét értékelve kedden.



Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankrendszerrel való küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.

A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.

A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.

Az elszámoltatás tétje a jövő

A jövő tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor a kormány első száz napját értékelő keddi beszédében, amelyben arról is szólt, hogy az elmúlt időszak személycseréi szerinte indokoltak voltak.

A miniszterelnök kedden Budapesten közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".

Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd "csak smafu".

Éljen a valóság!

Orbán Viktor folytatni kívánja a nyár elején megindított nemzeti konzultációk sorozatát. A kormányfő beszédét azzal szófordulattal zárta, hogy "éljen a valóság".

A miniszterelnök a kormánya első száz napját értékelő keddi beszédében közölte: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról.

Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd - közölte a kormányfő, hozzátéve: élő, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal.

Beszéde végén megjegyezte: politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy "kiseprűzzék" az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára.

MSZP: A miniszterelnök féligazságokat mondott

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor a kormányzása első száz napját értékelő beszédében nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt.



A szocialista pártelnök-frakcióvezető keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott, és fontos témákat került el. Utóbbira példaként a devizahitelesek problémáinak megoldását említette.

Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányfő egyetlen tapsot sem kapott a beszéde közben.