Jó lenne, ha végre megváltozna az az 1998 és 2002 között jellemző gyakorlat, hogy "Magyarországon valakik megírnak anyagokat, ezeket kijuttatják nemzetközi szervezetek vezetőihez, majd ezek az anyagok a nemzetközi szervezetek fejléces papírjain jelennek meg" - mondta L. Simon László.
Hozzáfűzte: szerencsés volna, ha a nemzetközi szervezetek a kormány véleményét is kikérnék a már elfogadott vagy elfogadásra váró jogszabályok megítélése előtt, mert így elkerülhetők lennének az olyan, az "ellenzéki informátorok véleményét tükröző" tárgyi tévedések, amelyek az EBESZ jelentésében is előfordulnak.
A fideszes politikus ezzel arra reagált, hogy Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője egy jogi szakvélemény alapján kedden ismét a magyarországi médiaszabályozás felülvizsgálatát szorgalmazta, mert amiatt szerinte a közszolgálati médiát a közvetlen politikai irányítás veszélye fenyegeti.
Az EBESZ tisztviselője Martonyi Jánosnak írt levelében úgy foglalt állást: ha a változatlanul hagynák, az Országgyűlés által júliusban elfogadott médiacsomag "erőteljesen korlátozná a médiapluralizmust, a sajtó függetlenségét, megszüntetné a közszolgálati média függetlenségét, és bénító hatással lenne a demokráciában alapvető fontosságú szabad véleménynyilvánításra és nyilvános vitára".
L. Simon László a jelentés megállapításaira reflektálva elmondta: körülbelül egy héttel ezelőtt Nicolas Sarkozy köztársasági elnök menesztette a francia televízió - korábban általa kinevezett - vezetőjét. "Érdekes módon erről nem született EBESZ-jelentés" - fogalmazott a fideszes politikus, hangot adva annak a véleményének, hogy ha Orbán Viktor járna el így, "nemzetközi hisztéria lenne".
Arra is kitért, hogy az EBESZ-jelentés a médiacsomag egyik elemeként elfogadott alkotmánymódosítást is kifogásolta. L. Simon László ezzel összefüggésben emlékeztetett: Sólyom László köztársasági elnök az alkotmánymódosítást azonnal aláírta, és annak tartalmát senki sem támadta meg az Alkotmánybíróságnál.
Válaszul arra, hogy az EBESZ jelentése szerint az új médiaszabályozás szűkítené a tevékenységüket beindítani képes tartalomszolgáltatók körét, a fideszes bizottsági elnök kijelentette: Magyarország ennek ellenkezőjét, a színvonalas magyar nyelvű műsorszolgáltatók számának növekedését szeretné.
"Ha ezt Kínával kapcsolatban fogalmazta volna meg az EBESZ, az jogos bírálat lett volna" - mondta L. Simon László a jelentés azon pontját kommentálva, amely szerint a hazai médiaszabályozás alkalmas lehet az internet korlátozására. A fideszes politikus ezenkívül kifogásolta, hogy az EBESZ véleménye nem vette figyelembe azokat a módosító indítványokat, amelyeket a várhatóan ősszel elfogadásra kerülő "médiaalkotmány" néhány pontatlan megfogalmazását orvosolandó nyújtottak be kormánypárti képviselők.
"Jó reggelt kívánok" - így reagált L. Simon László arra, hogy az MSZP szerdán közölte: az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a szocialisták véleménye szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott finanszírozási rendszer és intézményrendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa.
A fideszes politikus elmondta: majdnem két hónap telt el az indítvány elfogadása óta, azt azonban továbbra sem tudja, hogy az MSZP szerint mitől alkotmányellenes az új médiaszabályozási konstrukció. Ezért arra kérte a szocialistákat, alkotmánybírósági beadványukat a Fidesz-frakcióhoz is juttassák el, hogy végre kiderüljön, a törvénymódosítás mely elemeit tartják az alaptörvénnyel ellentétesnek.
Logikai játék a számokkal
