Új szervezeti formák is megjelennek a nemrég elfogadott civil törvényben, amely rendezi az adománygyűjtés szabályait, és amelynek révén a jövőben leegyszerűsödik majd az ügyintézés - írta a Magyar Hírlap szombaton. A lap idézi Latorcai Csaba nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt, aki egy, az érintetteknek szánt fórumon ismertette a jogszabály leglényegesebb elemeit. A törvény definiálja, hogy mi a civil szervezet: alulról jövő kezdeményezés útján egy közös társadalmi cél érdekében létrehozott szervezet.

Így a közalapítványok nem tartoznak ebbe a körbe, mert azok önkormányzati vagy állami döntés alapján jönnek létre. Az alapítványok és egyesületek mellett létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, amelyet akár három ember is létrehozhat. Utóbbihoz nem szükséges bírósági vagy hatósági nyilvántartás, de nem részesülhetnek állami vagy önkormányzati támogatásban. Ugyancsak új elem a január 30-tól működő civil információs portál, amely minden, a civileket érintő fontos információt tartalmaz majd, és arra is lehetőséget ad, hogy a szervezetek elektronikusan intézhessék ügyeiket, így a nyilvántartásba vételt, vagy a változásokat - írta a Magyar Hírlap. A lap kitér arra is, hogy a jogszabály rendezte az adománygyűjtés szabályait, egyebek mellett rögzítve, hogy adományozásra senkit nem lehet kényszeríteni, a tevékenység nem járhat mások zavarásával a közterületen, és magáningatlanban is csak egyeztetve végezhető.

A délvidéki magyarirtás ügyében nyomoz a főügyészség

Büntetőeljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség a titóista partizánok által 1944-45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében - írta a Magyar Nemzet szombaton.Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a lapnak elmondta: a nyomozást két országgyűlési képviselő január elején tett feljelentése alapján népirtás gyanújával rendelték el, ismeretlen tettes ellen. Hozzátette, hogy a hatályos szabályozás szerint a népirtás el nem évülő bűncselekménynek számít. A nyomozás érdekeire hivatkozva a szóvivő arról nem árult el részleteket, hogy hogyan kezdenek hozzá a közel hét évtizede történtek feltárásához, illetve kérik-e a szerb vagy más országok hatóságainak segítségét.

A Magyar Nemzet felidézi: a szerb partizánokat vezető Josip Broz Tito, Jugoszlávia későbbi teljhatalmú ura rendeletére 1944. október 17-től a bánsági, bácskai és drávaszögi területeken katonai közigazgatást vezettek be, majd a délvidéki magyarokat és németeket kollektív bűnösnek bélyegezték, és bármiféle eljárás nélkül, pusztán származásuk alapján irtani kezdték őket. A délvidéki terrornak becslések szerint 30-40 ezer magyar esett áldozatul.

Az ügyben Apáti István és Szilágyi György jobbikos képviselők tettek feljelentést január elején, az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján. A jogszabály szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, még akkor sem, ha az elkövetéskor a belső jog szerint azok nem minősültek elévülhetetlennek.

Ellenőrzik a látványsportok támogatását

A Népszava értesülései szerint március 1-jén kezdi munkáját az a hatósági jogkörrel rendelkező szervezet, amelynek feladata a látványsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) által a társasági adó jóváírásából származó támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése lesz.A lap szombati számában azt írta, a szervezet húsz munkatárssal - elsősorban a sportot jól ismerő jogi és gazdasági szakemberekkel - végzi feladatát, székhelye a Magyar Sport Házában lesz.

A látványsportágak a támogatási összeget kizárólag utánpótlásprogramokra, létesítményfejlesztésre, illetve a klubok nem profi státusú munkatársainak bérezésére fordíthatják. A lap szerint eddig több mint ezer pályázatot fogadtak el, és folyamatosan érkeznek az újabb beadványok, amelyek a társasági adókedvezményből érkező forintok felhasználására születtek. A sikeresen pályázóknak minden támogatási forinttal el kell számolniuk, a szabálytalan felhasználásnak vagy nem megfelelő elszámolásnak szigorú következményei lesznek. Ebben az esetben ugyanis a hibát elkövető sportszervezetnek nemcsak a részére megítélt támogatási összeget, hanem büntetésként ennek a pénznek további ötven százalékát is vissza kell fizetnie.