A vagyonadó lefagyasztotta a használt-autó piacot

Néhány hét alatt több autómodell is százezreket, esetenként milliókat vesztett értékéből, és még az olcsóbb használt kocsik is eladhatatlanná váltak a holtszezon illetve a vagyonadó miatt - olvasható a keddi Népszabadságban. A napilap szerint a használt-autó piacot megzavarta a vagyonadó, a kereskedők nem tudják finanszírozni az egyébként is nehezen értékesíthető, de most már eladhatatlanná váló 170 lóerős, vagy annál nagyobb teljesítményű autókat.

A közel ötven teleppel működő Weltauto márkaigazgatója, Horváth Zoltán a Népszabadságnak elpanaszolta: a 2-4 éves autókat forgalmazó hálózat kínálatában az ilyen modellek aránya 10 százalék, ezekre pedig január elsejétől nekik is fizetniük kell a vagyonadót. Ez új helyzet, eddig az volt a gyakorlat, hogy az átvett gépkocsik az eladásig mentesültek a terhek - az átírási és a vagyonátruházási illeték - megfizetése alól. Hasonló helyzetbe került a Fővárosi Autópiacon működő nyolcvanöt kereskedés is. Földes Tamás igazgató a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: csökkent az eladásra kínált autók forgási sebessége, különösen a vagyonadóval érintett modellek ragadtak be a telepeken.

Az autópiaci adatokat rendszeresen közlő Datahouse Kft. összeállítása szerint a 3,1 milliós magyarországi gépjárműparkból 85,6 ezer személyautót érint az új közteher. A nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnökének, Erdélyi Péternek az a véleménye, hogy erőteljesebb a szociális üzenete, mint a költségvetési haszna. Az állami adóbevétel összesen 2,5 és 4 milliárd forint körüli összeg lehet évente - áll a cikkben.

A fővárosi főjegyző kuriózumnak tartja Mesterházy Ernő szerződését

Tiba Zsolt főjegyző annak idején nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő szerződését, amelyet mind a mai napig kuriózumnak tart - olvasható a keddi Népszabadságban.

Tiba Zsolt főjegyző a lapnak arra kérdésére, hogy pontosan mi volt a szerepe Mesterházy Ernőnek a városházán, és a főpolgármesteri főtanácsadó miként illeszkedett a főpolgármesteri hivatal struktúrájába, úgy nyilatkozott: a politikai, önkormányzati tanácsadók mellett léteznek az úgynevezett "baráti tanácsadók", akik nincsenek állományban, de a szerepük nagyon is hasznos lehet, ha például a döntéshozó egyfajta élő lelkiismereteként, józan eszeként tevékenykedhetnek, ők szembesíthetik a politikai vezetőt, a politikust elgondolásai és tettei várható következményeivel.

Ez utóbbi baráti tanácsadói kör nem lehet közvetlen hatással a hivatalnoki kar működésére, és természetesen nem minden beszélhető meg velük - mondta a főjegyző a lapnak. Tiba Zsolt szerint kuriózumnak számít a főpolgármesteri hivatalban, hogy Mesterházy Ernőnek - a "baráti tanácsadók" közül egyedüliként - volt hivatali szobája. Azt is kuriózumnak tartja, hogy Mesterházy Ernő állományba nem tartozó tanácsadóként ilyen széles hatáskörrel rendelkezett.

A főjegyzőként azért nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő 2009-es megbízási szerződését, mert szerinte a dokumentum nem önkormányzati és még csak nem is főpolgármesteri hivatali szerződés, jóllehet a szerző ebben a formában vetette papírra. Ez szerintem nem is szerződés, hanem meghatalmazás - fogalmazott a lapnak a főjegyző.

Ügyészségi nyomozás egy kecskeméti iskolában

A Népszabadság szerint ügyészségi nyomozás és önkormányzati vizsgálat indult amiatt, hogy a rossz magaviseletűeket úgy "rendszabályozzák" a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által fenntartott, fogyatékosokat és állami gondozottakat foglalkoztató kecskeméti Juhar utcai speciális intézményben, hogy hosszabb-rövidebb időszakokra egy belülről nem nyitható szobába zárják őket.

A napilap keddi száma úgy tudja: nevelési célzattal zártak be hosszabb-rövidebb időre nehezen kezelhető gyerekeket egy belülről nem nyitható szobába, és volt olyan gyerek, aki a szükségét is az üres szobában volt kénytelen elvégezni. A Népszabadsági információi szerint az elmúlt napokban érkezett az a feljelentés a kecskeméti ügyészségre, amely szerint az intézményben megalázó módon bánnak a nehezen kezelhető gyerekekkel.

A rendszabályozásra szolgáló szoba tényét több, névtelenséget kérő dolgozó is megerősítette a Népszabadságnak. Kiderült: a speciális büntetést elszenvedő gyerekek nagyrészt állami gondozottak, nincs olyan hozzátartozójuk, akivel napi kapcsolatban állnának - állítja a lap. Az intézmény igazgatója nem nyilatkozott a Népszabadságnak.

Nőnek a közműdíjhátralékok

A Világgazdaság úgy tudja, már sok tízmilliárd forinttal és folyamatosan növekvő összeggel tartoznak a hazai lakossági, kis- és középvállalati fogyasztók az áram-, a gáz- és a távhőszolgáltatóknak.

A lap által megkérdezett társaságok mindegyike egyúttal az ügyfelei romló fizetési hajlandóságáról is beszámolt, s nem is feltétlenül a legrosszabb anyagi helyzetű háztartások és a nagycsaládosok késlekednek a fizetéssel. A cikk szerint sok, egyébként rendezett anyagi helyzetű háztartás már hosszabb ideje trükközik: csak akkor fizet, amikor a szolgáltatás kikapcsolása fenyegeti.

Molnár Gábor, a Magyar Gázipari Egyesület igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta, áprilistól tovább romlik az amúgy is rosszabb körülmények között élők helyzete, mert megszűnik a gázártámogatás. A szervezet adatai szerint decemberben a négy egyetemes szolgáltatónak együtt 21 milliárd forintos lakossági kinnlevősége volt.

Burkolt privatizációs előkészület volt a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett tavalyi kísérlet

Az Index portál információi szerint a kormány tagadta ugyan, de burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly. A hírportál idézi abból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél tavaly március 26-án készült előterjesztésből, amely "A Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján" címet viseli.

E szerint: a vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát, ehhez azonban a vízgazdálkodásról szóló törvény 9. paragrafus (1) bekezdésének módosítása szükséges.

Az előterjesztés szerint a vízgazdálkodásról szóló törvény "indokolatlan korlátokat szab a vízközmű társaságok tulajdonosi összetételének meghatározásában" annak ellenére, hogy az előterjesztő is megállapítja, hogy csak a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi közművek jogosultak az akár nyolcvanöt százalékos uniós támogatások igénybevételére. A racionálisabb működés és az optimális üzemméret elérésének ürügyén mégis több forgatókönyvet dolgoztak ki az öt állami tulajdonban lévő regionális víziközmű-társaság privatizációjának előkészítésére - olvasható az Indexen.

Az Index forrásai szerint az előterjesztésben foglaltak egy titkos háttéralku eredményét tükrözik, amely még a Gyurcsány-kormány és a Magyarországon jelenlévő két legnagyobb multinacionális víziközművállalat, a Veolia Eau és a Suez Environnement illetékesei között köttetett a vízműpiac felosztásáról - ezt azonban az érintettek cáfolták a portálnak.