Több rendőr a hátrányos helyzetű térségekben

A rendőrség ismét "kifeszítette" azt a közbiztonsági hálót, amelyet a 2008-2009-ben romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat idején alkalmazott a közterületi bűnözés visszaszorítása érekében; az akció elsősorban a hátrányos helyzetű településeket érinti - írta szerdai számában a Népszabadság. A lap Bencze József országos rendőrfőkapitány tájékoztatására hivatkozva azt írta, hogy 44 település kiemelt, 24 órás rendőri védelmet kapott, 256 helyen heti háromszor tartanak ellenőrzéseket a járőrök.

A védőháló alá vont települések többnyire az ország válság sújtotta térségeinek halmozottan hátrányos helyzetű falvai. Ezekben a térségekben az elmúlt egy héten 3700 rendőr 23 ezer óra többletszolgálattal igyekezett rendet tartani a közterületeken - olvasható a Népszabadságban. Az elmúlt 8 napban 308 bűnözőt fogtak el, 152-t bűncselekmény elkövetése közben értek tetten, és 141 ittas vezető jogosítványát vették el a rendőrök a helyszínen.

Csődközelben vannak a vidéki repterek

A vidéki repterek mintegy fele csődbe mehet, korábbi milliárdos fejlesztéseik pusztulásnak indulhatnak - írta Vadász Lászlóra, a Vidéki Repülőterek Szövetsége elnökére hivatkozva a Világgazdaság szerdai számában. A lap szerint számos vidéki önkormányzat szabadulna veszteséges, kihasználatlan repülőterétől, mert nincs pénze sem a fenntartására, sem az életre keltésére. A kilátástalan helyzetben a repülőtéri beruházások megálltak, vagy el sem indultak. A csökkenő, elvesző forgalomért a szakma elsősorban a hazai szabályozást okolja, és csak másodsorban a válságot - olvasható a lapban.

Vadász László a Világgazdaságnak azt mondta: a hazai légiközlekedés túlzottan Ferihegy-központú. Véleménye szerint a döntéshozók a fővárosi repülőtér működésében érdekeltek, a vidéki repülőterek fejlődését nem tartják fontosnak. Az állam a külföldi tulajdonú Budapest Airportnak számos olyan feltételt biztosít, amelyeket a vidékieknek maguknak kell megoldaniuk vagy drága szolgáltatásként igénybe venniük - írta a Világgazdaság. Ellenpéldaként a sármelléki repülőteret említette a napilap: a FlyBalaton félévnyi kényszerpihenő után április 1-jén fogad újból repülőt.

Meghosszabbított nyomozás a kormánynegyed-ügyben

Három hónappal meghosszabbította a nyomozás határidejét az ügyészség a kormányzati negyed ügyében - írta Skoda Gabriellára, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére hivatkozva szerdai számában a Magyar Nemzet. A szóvivő tájékoztatása szerint az új határidő június 5-e. A lap azt írta a szóvivő közlése alapján, hogy még nincs gyanúsítottja az ügynek.

A főügyészség azután rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával még 2008 decemberében, hogy az Állami Számvevőszék jelentése számos szabálytalanságot tárt fel a kormánynegyed-beruházás előkészületeinél.

Simicskó tartalékos honvédséget akar

Nem a hivatásos katonák létszámát kell növelni és nem is a sorkatonaságot visszaállítani, hanem a NATO-tagországokban is honos, önkéntes tartalékos rendszert kell megfelelően kiépíteni - írta Simicskó Istvánra, a Fidesz-KDNP politikusára hivatkozva szerdai számában a Népszava. A lapnak nyilatkozva a politikus hozzátette: ez nem elsősorban a fiskális politika, sokkal inkább egy hosszú egyeztetési folyamat, illetve a társadalmi közgondolkodás átalakításának függvénye. "Ha az önkéntes tartalékos rendszer háttere nincs megfelelően kialakítva, és nincs ösztönző rendszer, akkor a 4 ezer fő is finanszírozhatatlan lesz" - mondta a lapnak Simicskó István, aki szerint a jövőben a hadseregnek vonzó életpályát kellene nyújtania a munkavállalók számára.

Vannak belső tartalékai a honvédelmi költségvetésnek, amelynek megfelelő átalakításával a szükséges források előteremthetők — mondta a Népszavának Simicskó István. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint sok a pazarlás és a luxuskiadás a honvédségnél, amiből komoly költségeket le lehetne faragni. Az optimális honvédelmi költségvetésről azt mondta a lapnak: a NATO által is támogatott irány szerint a teljes költségvetés 30 százalékát kell a fejlesztésekre, 30 százalékát a dologi kiadásokra, 40 százalékát pedig a bérköltségekre fordítani. "Ebben az évben azonban a fejlesztésekre 13,9 százalék jut, ami nagyon kevés" — mondta. Simicskó István a pazarlás kategóriába sorolta, hogy idén 25 milliárd forintot költ a tárca a Grippen-gépek vételárának törlesztésére - olvasható a lapban.

Tíz éve nem jut hozzá lakásához több mint hetven család

Lassan tíz éve nem tudják tulajdonjogukat rendezni egy budapesti társasház lakói, mert nem tudják bejegyeztetni a társasházi alapító okiratot a földhivatalban - írta szerdai számában a Napi Gazdaság. A lap szerint az érintett földhivatal vezetője szerint ők az ügyben tehetetlenek, ezért a ház ügyvédje az ügyészséghez fordult, ott azonban még nincs határozat, és egyelőre nem is lehet tudni, hogy mikorra lesz.

A főváros XX. kerületében 2000-ben kezdték el árusítani és építeni a 72 lakásos társasházat. A ház jogi képviselője a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a ház építtetője - vélhetően finanszírozási nehézségei miatt - néhány lakást többször is eladott, ráadásul a többes eladásokat sikeresen bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatali bejegyzéseket rangsortöréssel végezte el a hivatal, így a tulajdonosok tulajdonjogát nem az adásvételi szerződésük beadásának a sorrendjében, hanem a sorrendet megtörve jegyezték be, így nehezítve meg az igazi tulajdonosok megállapítását - olvasható a lapban.

Kőszegi Gábort, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal hivatalvezetőjét idézve a Napi Gazdaság azt írta, a hivatal nem jegyezhetett be több tulajdonost ugyanarra a lakásra, mivel jogilag ezek a lakások nem is léteztek. A beadott szerződések a telek tulajdoni hányadaira szóltak, amelyekben a lakások csak megközelítőleg meghatározva szerepeltek, így azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy esetleg ugyanazt többször is eladták.