Egy, a Magyar Nemzet által ismertetett kutatás szerint minden második krónikus beteggel előfordul, hogy nem tudja kiváltani a receptre felírt gyógyszerét, mert nincs rá pénze.
A napilap hétfői számában bemutatott, a Szinapszis Kft. által végzett kutatás szerint a válaszadók 13 százalékával rendszeresen, míg 43 százalékával ritkán előfordul, hogy nem tudja kifizetni az orvos által felírt medicinát. Rosszabb a helyzet az alacsony, ötvenezer forintnál kisebb jövedelműek körében: 27 százalékuk rendszeresen otthagyja valamelyik gyógyszert a patikában, mert nem tudja kifizetni. További 52 százalékukkal ritkán, de megesik ez.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a betegek mennyire tartják be az orvos utasításait a gyógyszerek szedését illetően. Kiderült, hogy a vényköteles készítményt folyamatosan használó krónikus betegek 23 százalékánál előfordul, hogy módosítják az előírt dózist - sokszor a doktorral való egyeztetés nélkül -, két százalékuk pedig egyáltalán nem tartja be a szakember utasításait. A válaszadók háromnegyede viszont mindig úgy szedi a felírt gyógyszereket, ahogyan azt az orvos előírta .
A tanévkezdésre csak néhány iskolában lehet digitális tábla
Az új kormány csak a pályázatok előrehaladott állapota miatt nem avatkozott be drasztikusan a digitálistábla-projektbe, holott a beszerzés több elemével nem ért egyet - értesült a Magyar Nemzet.
A napilap hétfői számában megjelent írás ismerteti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eddig a nyertes pályázók öt százalékával kötött szerződést, így jó esetben is csak néhány iskolában lehetnek táblák tanévkezdésre.
Az oktatási ágazat szakmapolitikai vezetése jelezte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy nem teljesen ért egyet a pályázati kiírások minden céljával és tevékenységével, illetve azok volumenével, de a pályázatok előrehaladott megvalósítása miatt már nem kíván érdemben beavatkozni, csupán technikai korrekciók fordulhatnak elő.
Át kell alakítani az NFÜ működését
Érdemi átalakításokra van szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) működésével kapcsolatban minisztériumi szinten is - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A gazdasági napilap hétfői számában megjelent cikk ismerteti, hogy az Állami Számvevőszék a közelmúltban tette közzé jelentését az uniós támogatásokat érintő szabálytalanságokról és követelésekről, amely néhol siralmas képet fest az ügynökség működéséről. A hibák egy része az NFÜ-nek róható fel, így például az, hogy nem készült nyilvántartás a pénzügyi korrekciókról, és nem lehet tudni, az államnak milyen összegeket kell visszafizetnie Brüsszelnek, s milyen összegeket lehet ismét visszaforgatni a rendszerbe.
A tárca szerint a jelentés megerősíti azt a korábbi döntést, hogy felül kell vizsgálni a támogatási folyamatokat - az ütemterv szerint az új Széchenyi-terv 2011. január 15-én vehet startot. Nem kizárólag a pályázati eljárást kell áttekinteni, hanem a teljes támogatási folyamatot: a program kialakításától a végrehajtás különböző lépésein át a pénzügyi elszámolásig, program/projektzárásig, ideértve az esetleges panasz- vagy szabálytalansági folyamatot is.
Adókkal serkentenék az energiaforradalmat
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adórendszerbe épített új ösztönzőkön dolgozik, hogy a cégeknek a jövőben érdekük legyen megújuló energiába, energiahatékonyságba is fektetni - mondta a Napi Gazdaságnak Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár.
A napilap hétfői számában megjelent interjúban Olajos Péter közölte: az energetikai társaságok jelenleg csak járulékokat fizetnek, adóznak, de nem érdekük a befektetés, mivel e területen a mostani jogi és szabályozási környezet nem ösztönzi azt. Ennek első elemeként a minisztérium felkérésére az Energia Klub ügyvédi irodák bevonásával készíti azt a tanulmányt, amely a megújuló energiák szabályozásának problémáit méri fel, hogy 2011-től jóval egyszerűbb szabályozási környezetben működjön a rendszer.
A tárca szándékai szerint Magyarország a régión belül is gyorsan versenyképessé válna, ráadásul a zöld gazdaság akár 150 ezer új munkahelyet is eredményezhet. Hamarosan olyan adótípus is megjelenhet, amely arra ösztönzi az energetikai vállalatokat, hogy minél nagyobb hatékonysággal szolgáltassák az energiát.
Ebben a ciklusban nem lesz kormányzati negyed?
Nincs semmilyen aktuális, létező terv arra nézve, hogy kormányzati negyed szülessen - mondta a Népszabadságnak Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint Kovács Zoltán arra a felvetésére, hogy azt tervezik-e, hogy hosszabb távon, tehát még ebben a ciklusban legyen ilyen negyed, szintén nemmel válaszolt, hozzátéve: nem ilyen kérdésekkel foglalkoznak, a gazdasági növekedés, a versenyképesség a legsürgetőbb feladat.
A kommunikációs államtitkár arra reagált, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Gál András Levente a Heti Válasz cikkében a közjogi méltóságok elhelyezésével kapcsolatos hosszú távú elképzelésekről úgy nyilatkozott: az ezzel kapcsolatos kormányzati koncepció már döntés-előkészítési szakaszban van. A kormányzati intézményekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: a cél a hatékonyság, a kormány centralizálni kívánja a pesti Kossuth tér és a budai Fő utca köré a kormányzat működését, lehetőleg az állami tulajdonú ingatlanokban, csökkentve a drága bérlemények számát.
Gál András Levente úgy véli: több mint szimbolikus jelentése van annak, hogy a Miniszterelnökség ne a Parlamentben működjön, ezért több lehetőség számbavétele zajlik, hangsúlyosan a takarékosság szem előtt tartásával. Mindazonáltal a Heti Válaszban is azt mondta: a kérdés nem tartozik a legsürgetőbb közigazgatási feladatok közé az ország megörökölt gazdasági helyzetében.
Törvény készül a kritikus infrastruktúráról
Törvény kötelezi majd a kritikus - az emberek élete, illetve a gazdasági szereplők és a kormány működése szempontjából alapvető fontosságú - infrastruktúrák üzemetetőit olyan biztonsági terv készítésére, amelyben rögzítik, hogy miként biztosítják a kulcsfontosságú létesítmények védelmét, hogyan előzik meg a működési zavarokat, és mit tesznek a rendszer esetleges sérülése esetén a szolgáltatás helyreállítása érdekében - írta a hétfői Népszabadság.
A napilap ismertette, hogy a törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezetét szeptemberben tárgyalja a kabinet. A szabályozás megalkotására a jogalkotót uniós norma kötelezi, ugyanakkor a hazai tapasztalatok is az infrastruktúra sebezhetőségére figyelmeztetnek. Magyarországon elsősorban a rendkívüli időjárás jelent kockázati tényezőt: súlyos zavarokat okozhat például a közúti és a vasúti közlekedésben, illetve a villamosenergia-ellátásban.
Logikai játék a számokkal
