Megcsapolt póker-pénzek

Szakmai összefogással próbálna meg fellépni a külföldről működtetett online kaszinók és pókeroldalak ellen a hazai szerencsejátékosok érdekvédelmi szövetsége - ismerteti a keddi Népszava.

A jelenlegi helyzet ugyanis jogilag nem teljesen tisztázott: reklámozni lehet ugyan a fogadóoldalakat, de játszani rajtuk illegális. Ennek ellenére mégis több százezren próbálnak szerencsét nálunk is a neten, a külföldi országok büdzséjét gazdagítva ezzel.

A külföldön (és nemegyszer off-shore paradicsomban) bejegyzett cégek csak "otthon adóznak", így a magyar fogadók pénze a külföldi cégek profitját, illetve más országok büdzséit gyarapítják. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ), amely úgy kalkulál, hogy a megfelelő szabályozással 15 milliárd forinttal is gyarapodhatna a magyar költségvetés.

A szövetség elképzelései szerint csak ellenőrizhető és szankcionálható, és legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó hazai cég szervezhetne ilyen játékot, csak magyar ügyvezetővel - olvasható a Népszavában.

Lánc-reakció

A kormány újragondolja, hogy a Corvin-lánc ismét szerepeljen az állami kitüntetések között - ismerteti a keddi Népszabadság.

Nagy Anna kormányszóvivő a napilapnak azt mondta: nincs még kormánydöntés arról, hogy ismét az állami kitüntetések között szerepeljen a Corvin-lánc. Így október 23-án biztosan nem lesz ilyen kitüntetés.

A Corvin-lánc kitüntetést 1930. október 11-én Horthy Miklós kormányzó alapította Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A tudósoknak, íróknak, művészeknek járó elismerés a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított.

2001-ben, az első Orbán-kormány idején alapították újra a Corvin-lánc díjat. Az akkori ellenzék tiltakozott, mondván, ezzel a Horthy-korszakot idézik fel, majd ez a kritika volt az oka a kitüntetés "elfelejtésének" a 2002-es kormányváltás után.

Elkésnek az iskolából a tankönyvek

Várhatóan több százezer tankönyv, illetve munkafüzet nem érkezik meg becsengetésre az iskolákba - tudta meg a Magyar Nemzet.

A napilap keddi számában megjelent cikk ismerteti, hogy várhatóan a tankönyvcsomagok 1-2 százaléka, összesen 150-300 ezer tankönyv nem érkezik meg a szeptember 1-jei tanévkezdésre.

Főként olyan tankönyvekről, munkafüzetekről van szó, amelyeket most adnak ki először, illetve olyanokról, amelyeknek lejárt a minősítése, és most újra kell őket engedélyeztetni - magyarázta a Magyar Nemzetnek a csúszás okát Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete terjesztői tagozatának elnöke.

A legtöbb esetben a tankönyvszerzők csúsztak a leadással, de az is előfordult, hogy a kiadó túl későn nyújtotta be minősítésre a kiadványt. Az elnök hozzátette: a tanév első hetének végére minden kötet megérkezik az iskolákba.

Jogsegély a kirúgottaknak

Köztisztviselők tucatjai fordulnak a szocialisták munkajogi segélyszolgálatához, sokan bírósághoz is mennek - tudta meg a Népszabadság.

A napilap keddi száma ismerteti, hogy a jogsegélyszolgálat elindításáról még az MSZP egyik korábbi kongresszusa döntött. A szolgálat alapvetően a munkavállalói jogvédelemre szakosodott, s a megalapozatlanul elbocsátott dolgozók számára biztosít jogi segítségnyújtást. A gyakorlott munkajogászok által végzett szaktanácsadás ingyenes.

A segélyszolgálat elindításának közvetlen kiváltó oka a kormánytisztviselőkről szóló törvény tervezete volt, amely - első lépcsőben az úgynevezett kormányhivataloknál - lehetővé teszi az indokolás nélküli elbocsátást, csökkenti a felmondással járó költséget, és gyakorlatilag megszünteti az újonnan felvett tisztviselőkkel szembeni minőségi szakmai követelményeket - nyilatkozta a Népszabadságnak Fogarasiné Deák Valéria, a jogsegélyszolgálat szervezője.

A jogsegélyszolgálatnál az elmúlt hetekben tucatnyian jelentkeztek jogi tanácsadásért, a legtöbben személyesen vagy e-mailben. Fogarasiné azt mondja: amikor a kifogásolt törvény még nem volt hatályban, a legtöbben azért kértek jogi tanácsadást, mert "bizonyos jelekből" már látták, hogy el fogják őket távolítani. "Először szabadságra küldték őket, majd amikor az lejárt, akkor mentesítették őket a munkavégzés alól. De eközben már látták, hogy az asztaluknál új emberek dolgoznak. Egyértelmű volt, csak arra vártak, hogy a jogszabály hatályba lépjen, és indoklás nélkül el lehessen őket távolítani.

Schmitt Szili villáját választotta

Végleg kiürül a Béla király úti állami rezidencia: Schmitt Pál köztársasági elnök ugyanis nem költözik be az 50-es években épült komplexumba - írta a keddi Blikk.

A három rezidenciából álló, 13 hektáros ingatlant már csak Sólyom László volt államfő lakja, aki hamarosan szintén búcsút mond a villának, ha a Köztársasági Elnöki Hivatal biztosítja neki azt az otthont, amelyet élete végéig használhat.

Schmitt Pál Sólyom Lászlót váltotta volna a rezidencián, de a Blikk megtudta: az új államfő inkább azt a Művész utcai villát választotta lakhelyéül, amelyet korábban Szili Katalin házelnök használt.

A napilap úgy tudja: a felújítást követően szeptemberben költözhet az elnöki pár a Művész utcába.