Se vezető, se székház a földtani intézetnél

A kormánystruktúra átalakítása során gazdájukat vesztett intézmények közé került a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) - ismerteti a pénteki Népszabadság. A cikk szerint a MÁFI eddigi kormányzati mentora, a környezetvédelmi tárca megszűnt, új - kijelölt - patrónusa, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig közvetlenül nem tart igényt rá, inkább a bányászati hivatal egyik háttérintézményének szánja a nagy múltú, még Ferenc József által alapított intézetet.

Az intézet Stefánia úti székháza is veszélybe került, mert a szintén itt székelő bányászati hivatalt elköltöztették, a fejlesztési minisztérium egyik államtitkára pedig nemrég felvetette, hogy el kellene adni az épületet, amelynek ára pár évig fedezhetné a MÁFI működését.

A lap ismertetése szerint a MÁFI azon ritka tudományos intézetek közé tartozik, amelyek közvetlenül a kormány alá tartoznak, azaz nem kapcsolódnak egyetemekhez, és nem állnak az MTA fennhatósága alatt sem. Az intézet alapítása óta olyan széles profilú és igen gyakran "állami érdekeltségű" feladatokat lát el, amelyekre valamilyen állami intézménynek, a magyar gazdaság egészének vagy a magyar tudománynak szüksége van.

Az átsorolás, illetve a MÁFI jövőjével kapcsolatos koncepcionális különbségek miatt lemondott Kordos László geológus-őslénykutató, az intézet igazgatója. Kordos László közölte a Népszabadsággal, hogy nem ért egyet azzal a folyamattal, aminek nyomán egy háttérhivatal háttérintézményévé válik az intézet. Az igazgató augusztus 11-én kérte felmentését Fellegi Tamás fejlesztési minisztertől, választ azonban eddig nem kapott.

Elkészült a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló anyag

Elkészült a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló, részletes indoklást tartalmazó szakmai anyag, amelyről vélhetően a jövő heti kormányülésen születik döntés - közölte Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Népszabadsággal.

A napilap pénteki számában megjelent cikk ismertetése szerint alig háromnegyed éve maradt a kormánynak, hogy elérje a földvásárlási moratórium meghosszabbítását az Európai Unióban, de a hivatalos kérelem még mindig nem jutott el Brüsszelbe.

Magyarország a koppenhágai csatlakozási szerződés értelmében az uniós tagság kezdetétől számított hét évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ennek határideje 2011 tavaszán jár le, de indokolt esetben három évvel meghosszabbítható - írja a Népszabadság.

Írják a 2011-es költségvetést

A 2011-es költségvetés tervezése megkezdődött, az előkészítő szakmai munka folyamatban van - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Népszabadsággal. A napilap szerint ez a választ arra a kérdésükre kapták, hogy kiküldték-e a tárcáknak a jövő évi büdzsé tervezési köriratát, illetve a dokumentum - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - megjelenik-e a minisztérium honlapján.

A Népszabadság pénteki számában megjelent cikk rámutat, hogy ez idén eddig sehol sem volt fellelhető, pedig az előző években július vége táján közzétette azt az ezért felelős tárca. A válasz azonban erre a kérdésre nem tért ki. Dátum szerint egyébként nincs késésben a kormány, mert egy pár hónapja elfogadott törvénymódosítással lehetővé tették, hogy a választások évében egy hónappal tovább csúszhasson a költségvetési törvényjavaslat előkészítése - ismerteti a lap.

Súlyosabb ítéletet kért az ügyészség Zuschlag-ügyben

Az első fokon megállapítottnál nagyobb mértékű vagyon elkobzását is indokoltnak tartaná Zuschlag János volt szocialista képviselő esetében a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség, amely ilyen tartalmú indítvánnyal fordult a Szegedi Ítélőtáblához - értesült a Magyar Nemzet.

A napilap pénteki száma ismerteti, hogy az eljárás iratait - csaknem egy mikrobusznyi dokumentumot - a vádhatóság a törvényben megszabott harminc napon belül feldolgozta és továbbította a táblabíróságnak. A több egykori MSZP-s politikust is érintő, bűnszervezetben elkövetett csalás miatt indított eljárás másodfokú tárgyalását három hónap múlva nyithatja meg a szegedi táblabíróság - írja a napilap.

A vádat másodfokon képviselő Horányi Miklós szegedi fellebbviteli főügyész a Magyar Nemzetnek azt mondta: mindenben indokoltnak tartják az első fokon ítélkező bíróság által megállapított büntetéseket, és fenntartják azt az ítéletsúlyosbító fellebbezést, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a per kecskeméti tárgyalásának végén jelentett be.

A főügyész közölte: a másodfokú eljárásban az is indítványozzák, hogy az elsőrendű vádlottal szemben kiszabott vagyonelkobzást a tábla a korábbinál nagyobb mértékben állapítsa meg.

A hét végén hozzák haza a halott hadnagyot Afganisztánból

Katonai tiszteletadással fogadják a hét végén Magyarországon Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagyot, aki egy hétfői fegyveres támadásban halt meg Afganisztánban - írja a pénteki Magyar Nemzet.

A napilap úgy tudja, hogy az eset óta rendszeresen jelentéseket hallgat meg a honvédelmi vezetés a katonai szakértőktől arról, hogy milyen tapasztalatokat szűrhetnek le a tragédiából. A tárca szakértői vizsgálják azt is, hogy követtek-e el felderítési, taktikai hibát a katonák szállításakor, illetve annak előkészítésében.

Még az idén rendeződhet az OPNI sorsa

Még az idén rendeződhet a két évvel ezelőtt megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi úti ingatlanának sorsa. Jelenleg az ingatlan használati jogokkal terhelt, ráadásul a CIB Bank tulajdonában álló MRI-berendezés is elszállításra vár - ismerteti a Napi Gazdaság pénteki száma.

A napilapot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. arról tájékoztatta, hogy várhatóan még ebben az évben, a területrendezési feladatok végrehajtása utána döntenek a 2008. szeptember 30-án megszüntetett ingatlan hasznosításáról. Az ingatlan forgalmi értékéről érvényes szakvélemény még nem áll rendelkezésre.

Az egészségügyi ellátás céljára feleslegessé vált ingatlanok legnagyobbikának őrzési költsége havi hatmillió forint, ez a legszükségesebb állagmegóvási feladatokat is fedezi - ismerteti a napilap.

Még mindig nem hívta össze a kormány az érdekegyeztetést

Még mindig nem hívta össze a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) régóta tervezett ülését. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormány ezzel megsérti a munkavállalók jogait és érdekeit - ismerteti a pénteki Népszava.

A napilapi cikke szerint a munkavállalói oldal soros elnöke, Gaskó István azt mondta: semmilyen jelzést nem kaptak. Eredetileg július 26-ra tervezték a tanácskozást, ám a kormányoldal lemondta az egyeztetést, Orbán Viktor kormányfő pedig később augusztusi vagy szeptember eleji időpontot valószínűsített.

A Népszava felidézi, hogy a tanácskozást nagy várakozás előzi meg. Hírek szerint azon a kormányfő az OÉT jövőjéről kíván szólni, ráadásul az lenne az első azóta, hogy hivatalba lépett a kormány, amely a jelek szerint az OÉT jogköreinek szűkítését is fontolgatja. Ez a kormányzati magatartás már rövid távon is súlyos károkat okoz - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszavának, aki szerint a kormány megsérti a munkavállalók jogait és érdekeit, nem tartja tiszteletben az alkotmányos érdekvédelmi jogokat, és nem akarja elismerni a szociális érdekegyeztetést.

Borsik János úgy fogalmazott: elég baj volt az is, hogy az Orbán-kormány első két hónapi törvényalkotási dömpingje során sem tartotta magát az alkotmány, illetve az OÉT-ről szóló törvény szelleméhez, előírásaihoz, de azóta sem hívta össze a tanácskozást. Félő, hogy az önkormányzati választás után - amikor már nincs politikai tét - ugyanebben a jogsértő szellemben kíván a munka világát érintő kérdésekben döntést hozni - tette hozzá.

Az elnök szerint mielőbb szükség lenne az érdekegyeztetésre, hiszen hamarosan már olyan fontos kérdésekről kellene egyeztetni, mint a minimálbér vagy éppen a korengedményes, illetve a korkedvezményes nyugdíjazás - ismerteti a napilap.

Egy éve nem válaszol az Európai Bizottság a vízminőségi problémákkal kapcsolatos halasztási kérelemre

Noha tavaly szeptemberben hároméves haladékot kért Magyarország az arzénnal kapcsolatos vízminőségi problémák megoldására az Európai Bizottságtól, végleges válasz eddig nem érkezett - ismerteti a pénteki Népszava. A napilap emlékeztet, hogy az uniós csatlakozási szerződés szerint Magyarország 2009. december 25-ig térhetett el az arzénre meghatározott vízminőségi határértéktől, vagyis a 10 mikrogramm/liter arzéntartalomtól.

Az ivóvízminőség-javító program - amelyet 2001-ben hívtak életre az uniós érték elérését célozva - azonban végtelenül lassan halad. Emiatt tavaly szeptemberben hazánk hároméves halasztási kérelmet kért az Európai Bizottságtól. Erre - noha kiegészítő adatokat kértek és kaptak - végleges választ a mai napig nem adtak - ismerteti a lap.

Az önkormányzatok leginkább az önerő hiánya és a vízdíjak várható emelkedése miatt vonakodnak belépni az országos ivóvízminőség-javító programba. Ez a program az egyetlen esélyük a településeknek, hogy ivóvízminőség-javításhoz forrásokat kapjanak. A program támogatása 90 százalékos, ráadásul a hátrányos helyzetű települések 5-6 százalékos plusztámogatást kaphatnak az önrészhez az EU önerőalapjából. Az önkormányzatok ezenkívül kedvezményes kamattámogatású hiteleket is felvehetnek. Pályázhatnak új vízbázis kiépítésére, víztisztítási technológia továbbfejlesztésére is.

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást. Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az Észak-, illetve a Dél-alföldi régióban - ismerteti a napilap.

Nagyüzem lesz az Állami Számvevőszéknél

Nagyüzem lesz szeptemberben az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ), több fajsúlyos témájú jelentéssel állnak elő - ismerteti a Magyar Hírlap pénteki száma. A napilapnak Domokos László, az ÁSZ új elnöke elmondta, hogy a közeljövőben vizsgálják meg a 4-es metró beruházásról, a szervtranszplantáció kezeléséről, az Országos Cigány Önkormányzat, illetve a fogyatékkal élők - nonprofit szervezeteken keresztül történő - állami támogatásáról készülő jelentéseket is.

Az interjúban Domokos László közölte, hogy az Országgyűlés határozata értelmében az ÁSZ négyévenként visszatérő, átfogó vizsgálatot végez a legnagyobb költségvetéssel rendelkező helyhatóságoknál, s ezekből Budapest kimaradt. „Arra kértem kollégáimat, készítsék elő az ellenőrzés módszertanát, hogy mielőbb elvégezhessük ezt az átvilágítást is” - mondta az elnök.