40 éve mutatták be az első egész estés magyar rajzfilmet

Negyven éve, 1973. május 1-jén mutatták be az első egészestés magyar rajzfilmet, Jankovics Marcell János vitéz című alkotását.
Jankovics Marcell rajzfilmje Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Bemutatása igazi szakmai szenzáció volt, amit Dargay Attila később így értékelt: "ez Amerika felfedezéséhez vagy az atomkísérletek sikerességéhez volt hasonló, amikor egy teljesen új világ nyílt meg. Egész estés filmet csinálni: ez rang".

A Pannónia Filmstúdióban készült 74 perces alkotás szorosan követi az eredeti irodalmi mű cselekményét. Forgatókönyvírója a rendező Jankovics mellett Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter volt. A film zenéjét Gyulai Gaál János szerezte, a dalszövegeket a zseniális rímfaragó, Romhányi József írta, a dalokat a népszerű énekes-zeneszerző Delhusa Gjon énekelte fel. A címszereplő figura Cserhalmi György hangján szólalt meg, Iluskát Nagy Anikó "szinkronizálta", a Mostohának Pártos Erzsi, a huszárok kapitányának Bárdy György, a francia királynak Körmendi János, a királylánynak pedig Kútvölgyi Erzsébet adott hangot.

Jankovics filmjének szín- és formavilágában már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert arató Beatles-animációs film, a George Dunning által rendezett Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán. Ez utóbbi hatását jól szemléltetik a két film szereplőinek hullámzó körvonalai, több figura hasonló anatómiája és színei. A János vitéz címszereplőjét és Iluskát azonban tovább árnyalja a vizuális szimbolizmus.

A főhőst végig mintha alsó nézőpontból szemlélnénk, s ennek megfelelően szokatlanul nagy képi hangsúlyt nyernek, azaz kifejezetten megnyújtottnak tűnnek a lábai, miközben felsőteste - kivált a feje - kisebbnek tűnik, mint amekkora potenciálisan lehetne. Ez a nézőpont és testfelépítés lényegében a figura értelmezésének a velejárói: Jankovics koncepciójában János vitéz olyan hős, aki két lábbal áll a földön, találékony és cselekvőképes, talpraesett, miközben lelke, egész egyénisége az égbe, a magasba vágyik, a csillagok közé.

A Jankovics figuránál arca stilizált, az ábrázolás jóformán a szemére és a bajuszára redukálódik, érzelmi állapotainak változását elsősorban a jelenet színdramaturgiája jelzi. Hasonlóan stilizált Iluska arcának kidolgozása is, az ő esetében mozgásának kialakítása árulkodik valódi lényéről.

A magyar nézők körében nagy sikert arató film amerikai forgalmazási jogát 1973-ban angol nyelvterületre örök időkre megvette a világhírű Hanna-Barbera stúdió. Olyan árat fizettek érte, ami messze megdöntötte az akkori magyar filmeladási csúcsokat. A jogdíj megvásárlását azonban nem követte a film észak-amerikai filmpiacon való bemutatása, éppen ellenkezőleg, örökre egy fiók mélyére került.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan