Bácskai Lauró István filmrendező 80 éves

Május 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bácskai Lauró István, A hamis Izabella, a Keménykalap és krumpliorr, a Gyula vitéz télen-nyáron és más nagy sikerű filmek rendezője.
Budapesten született 1933-ban. A Vörösmarty Gimnázium színjátszó körének tagjaként már korán a művészet vonzáskörébe került. Az érettségi után osztálytársával, Sára Sándorral együtt jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol rendező szakon végzett 1957-ben. Egyik alapítója és négy évig vezetőségi tagja volt az 1959-ben életre hívott Balázs Béla Stúdiónak.

Pályáját 1957 őszén asszisztensként kezdte a Hunniában, a későbbi Mafilm I. számú telepén. A cégnél eltöltött csaknem tíz év alatt volt dramaturg, segédrendező, konzultáns és forgatókönyvíró, olyan kiváló alkotók mellett dolgozott, mint Keleti Márton, Makk Károly és Ranódy László. A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmben (1965) ő találta ki a mára szállóigévé vált mondatot: „Az oroszok már a spájzban vannak...”

Több kisfilm és dokumentumfilm elkészítése után 1968-ban forgatta első önálló, normál terjedelmű, de még fekete-fehér filmjét: az alapos technikai ismeretekről tanúskodó bűnügyi történet, A hamis Izabella főszereplői között volt Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, valamint a színészi pályával kacérkodó, népszerű táncdalénekesnő, Kovács Kati is. Következő filmjei a szatirikus történetek iránti vonzódását tükrözik: a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) című vígjáték gunyoros közéleti és médiakritikája egy tévésorozatot vesz célba; a Nyulak a ruhatárban (1971) a pénz embert megváltoztató hatalmáról és a csendes női bosszúról szóló filmszatíra, a Nápolyt látni és... (1972) pedig egy szerelmi négyszög bonyodalmait taglalja.

1973-ban Romhányi József művéből készítette el a Bajuszverseny című zenés mesejátékot, amelynek főbb szerepeit Kubik Anna, Straub Dezső, Horváth Jenő és Ábrahám Edit játszották. A következő évben rendezte meg pályájának talán legsikerültebb, külföldön is népszerű darabját, a Csukás István regényéből készült Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági filmsorozatot. A négy epizódból álló történet (Valódi oroszlánbőgés, Kell egy véreb, A tettes lépre megy, Éljen Bagaméri Elemér) az egyik legszórakoztatóbb magyar gyerekfilm, amelyet örökérvényű igazságok, soha meg nem unható viccek és - többek között - Alfonzó zseniális és feledhetetlen színészi játéka jellemeznek.

Ki ne ismerné a feledhetetlen szlogent: „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri”, vagy Lópici Gáspár (Szilágyi István) örökbecsű szavait: „Úgy is mondhatnánk, hogy én vagyok az utca hírmondója”. A szívmelengető mesében a felnőttek méltó partnere volt a két tehetséges gyerekszínész, Kovács Krisztián és Berkes Gábor. A Keménykalap és krumpliorr 1975-ben megkapta az Év legjobb gyerekfilmje díjat, 1978-ban pedig a hollywoodi X. Televíziós Világfesztivál nagydíját.

Kedvenceihez, a bűnügyi történetekhez a Megtörtént bűnügyek 1974 és 1978 között forgatott 5 epizódjával tért vissza. A Remenyik Zsigmond abszurd regényéből adaptált Mese habbal (1979) című vígjáték után jobbára a televíziónak dolgozott különböző műfajokban. A filmkészítéstől az Utolsó alkalom (1981), a Rutinmunka (1982) és az Üvegvár a Mississippin (1985) című alkotásokkal búcsúzott. 1989-től a Lauron Kft. ügyvezető igazgatója.

Bácskai Lauró Istvánt 2012 augusztusában legendás ifjúsági alkotásaiért, szórakoztató és nagy közönségsikernek örvendő film- és tv-játékaiért, művészi pályája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan