Kóbor János 70 éves

Május 17-én lesz hetvenéves Kóbor János, a Kossuth-díjas Omega együttes alapító tagja, énekese, aki olyannyira a több mint 50 éves Omega ikonja, hogy még vendégként sem szerepelt mások lemezein.
Kóbor Budapesten született, apja elismert pénzügyi szakember volt, anyja is pénzügyi vonalon dolgozott. Ő maga sportolónak készült, gátfutásban szép eredményeket is ért el, de egy sérülés miatt álmai füstbe mentek. Ekkor kezdett komolyabban zenélni, a József Attila Gimnáziumban társaival alapított együttest.

A felállást sorshúzással döntötték el a felállást, így lett Kóbor a gitáros, a dobok mögé Laux József ült. A hangszer csak öt évig lógott nyakában, aztán végleg az éneklés mellett kötött ki, rekedtes, kemény tónusú hangját soha nem képezte tanárnál.

A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, miközben egyre jobban "elmerült" a zenében. A műegyetemisták zenekara 1962. szeptember 23-án lépett fel először Omega néven a BME várbeli kollégiumában, őt ekkor már Meckynek becézték. Az Omega 1967-ig tartó első korszaka nem volt diadalmenet, a gomba módra szaporodó együttesek második vonalához tartoztak, műsoruk angolszász számok interpretálásából állt. Kezdetben a zenekarvezető, billentyűs hangszereken játszó Benkő László is énekelt, de aztán Mecky letette a ritmusgitárt és frontemberré lépett elő.

Az Omega második korszaka 1967-ben a billentyűs Presser Gábor belépésével kezdődött. Presser invenciózus zeneszerzőnek is bizonyult, a saját dalok szövegét Adamis Anna írta. Még 1967-ben elkészültek első rádiófelvételeik és első kislemezük, a Táncdalfesztiválon Zalatnay Sarolta első díjas dalát kísérték. 1968-ban megjelent Trombitás Frédi és a rettenetes emberek című albumuk, az első nagylemez, amelyet magyar beategyüttes készített, az év végén az Omega már vitathatatlanul második volt az Illés mögött a beatzenekarok sorában.

Miután 1968-ban a beat őshazájának számító Angliában a Decca cég is nagylemezt adott ki velük Omega Red Star néven, a zenekar tagjai hinni kezdték, hogy magyar együttes is eljuthat a világ élvonalába. A cél érdekében tudatosan dolgoztak, saját kezükbe vették az együttes menedzselését. Második albumuk, a Tízezer lépés 1970-ben jelent meg, a tokiói Yamaha-fesztiválon a Gyöngyhajú lány különdíjat kapott. 1971 tavaszán azonban Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozzák az LGT-t.

Az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Minden tag aktívabb lett a dalszerzés terén, Kóbor még szövegeket is írt, s mind nagyobb súlyt fektettek a színpadi látványra és hangzásra. 1973-ban a nyugatnémet Bellaphon lemezcég hároméves szerződést kötött velük, amit öt évvel meghosszabbítottak, miután a cégnek az Omega hozta a legnagyobb bevételt. Az Omega jól csengő névvé vált Európa-szerte, világsztárokkal játszottak együtt, olykor a slágerlistákon meg is előzték őket. A tagok a pénz legnagyobb részét "visszaforgatták": világszínvonalú felszerelést vettek, lézerfény-játékot béreltek. Évente 150-200 koncertet adtak, lemezeiket (Időrabló, Csillagok útján) csaknem hatvan országban forgalmazták, közel kerültek a világhírhez.

A továbblépéshez, elsősorban Amerika meghódításához azonban - hogy véget érjen kilátástalan küzdelmük a merev hazai hatóságokkal - a zenészek visszaemlékezése szerint disszidálniuk kellett volna, s erre nem voltak hajlandók.

Az Omega a hetvenes évek végén érkezett alkotói csúcsára, az általuk (is) képviselt sajátos, lebegő érzést keltő "űr-rock" (space rock) a nyolcvanas évek újhullámos közegében már nem úgy érvényesült, mint addig.

Az Omega gazdasági vállalkozásokba kezdett. Kóbor János házának alagsorában stúdiót rendezett be, s zenei rendezőként közreműködött mások felvételein. A rendszerváltozás után részt vett a Hungaroton utódát megvásároló konzorciumban, 1999-től pedig az Omega Zeneműkiadó Rt. elnöke volt.

A zenekar kisebb kihagyásokkal még ma is dolgozik, tavaly számos hazai és külföldi színpadon láthatták a rajongók az 50 éves Omegát és a színpadot jellegzetesen laza mozgásával keresztül-kasul bebarangoló hosszú fürtű Kóbor Jánost. Az európai turné idén is folytatódik, Kóbor - akinek mai életét a zene mellett főként óvodáskorú lánya és hobbija, a balatoni vitorlázás tölti ki - emellett Álmodtam vagy igaz talán címmel könyvet ír.

Az együttes munkásságát 1987-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2013-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Az Omega pályafutása során itthon és külföldön mintegy 15 millió lemezt adott el, s Magyarországon először ők kaptak gyémántlemezt ötmillió eladott album után. Kóbor János 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét vehette át, s idén júniusban megkapja a Budapest díszpolgára címet.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan