Kreatív és életteli a modern múzeum

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa által meghirdetett világnap a kulturális örökség és a történelmi értékek védelmét az innovációval, a találékonysággal és a vitalitással közösen ünnepli.
A szervezet szerint a múzeumok jövője ugyanis az innovációban és az életrevalóságban van. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a múlt hétvégi Múzeumok Majálisa kapcsán Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is. Szerinte a tudomány templomainak számító múzeumoknak élményt is kell adniuk, miközben a múlt és a jelen segítségével identitást határoznak meg.

A múlt hét végén a Múzeumok Majálisán átadott múzeumi díjak is ezeket az értékeket ismerték el. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma a szakmai és múzeumpedagógiai alapú vonzerőfejlesztésért, illetve a programkínálat gazdagításáért kapta meg az Év Múzeuma elismerést, míg a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot ugyanezen címmel díjazták sikeres fejlesztéseiért.

„Az év kiállítása 2012” elismerésben a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságának „Van egy kert – Útikalauz monostori kertekhez” című időszaki kiállítása részesült, az egyedi kultúrtörténeti témát enciklopédikusan, interaktív, a látogatót meditációra is késztető módon bemutató kiállítás megvalósításáért.


 

Aktív kommunikáció

Az életrevalóság gondolatához csatlakozik Baán László, a múzeumot a közönséghez rendhagyó programokon közelebb hozó Szépművészeti Múzeum igazgatója is. – A magyarországi múzeumok látogatószáma a rendszerváltást követően, a nyolcvanas évekhez képest –amikor évente mintegy húszmillió látogatója volt a hazai múzeumoknak – a felére esett vissza, ami egyértelműen annak volt betudható, hogy a hazai gyűjtemények nem helyeztek hangsúlyt a látogatókkal való aktív kommunikációra, annak folyamatos megújítására. Ezzel összefüggésben nem látták be, hogy a múzeumlátogatás már nem pusztán a műtárgyak egysíkú bemutatására épül, hanem egyidejűleg élményt és többletinformációt kell nyújtani az intézményekbe betérőknek – vélekedik Baán László.

A Szépművészeti Múzeum felmérései szerint vendégeik nagy része kulturális, szabadidős tevékenységként tekint a múzeumlátogatásra, így az ilyen típusú programokat kell „versenytársnak” tekinteniük, ha nem akarják elveszíteni közönségüket.

A kreativitás dönt

Fontos a gyerekek bevonása is, hogy családi programmá tudjon válni a múzeumlátogatás. A Szépművészetiben családi napokkal, speciális tárlatvezetésekkel, kézműves foglalkozásokkal, szakkörökkel, táborokkal várják a gyerekeket, amelyek az állandó kiállításoknak a magyar kultúra kincsét képező gazdag anyagára épülnek. Azokat, akik nem tudnak normál nyitvatartási időben ellátogatni a múzeumba, a Múzeum+ eseményeken este tízig várják, az állandó és időszaki kiállításokhoz kapcsolódó társművészeti programok hírei pedig eljuthatnak azokhoz is, akik nem hallanának egy-egy tárlatról.

Baán László szerint nem egy gyűjtemény jellege, hanem a kreativitás határozza meg, mennyire lesz izgalmas és életközeli egy múzeum. – Nyilván egy-egy gyűjtemény típusa befolyásolhatja a bemutatás lehetőségét, de alapvetően a kreativitás a döntő. Voltam már unalmas természettudományi múzeumban, és láttam már nagyon izgalmas, kevés és szűk spektrumú gyűjteménnyel rendelkező falusi kismúzeumot is. A kérdés, hogy mit és kinek akarunk elmondani, és ehhez megtaláljuk-e a legérdekesebb bemutatási módokat és kommunikációs csatornákat – mondta a múzeumigazgató.

Tartalom és interaktivitás

Felmerülhet a kérdés, miszerint az interaktivitás, a szórakoztatás jegyében nem vész-e el az a tudományos alap, amely a múzeumokat egyben tartja. Az év egyik múzeuma, az Aquincumi Múzeum igazgatónője, Zsidi Paula szerint nincs ilyen veszély. – A jó múzeumban szerintem mindkettőnek van létjogosultsága, éppen azért, mert a látogatók sokfélék. Van, aki az interaktív élménytérből tanul legtöbbet, van, akinek a bejárható épületrekonstrukció adja meg a maradandó élményt, és van, aki maga szeretné alaprajzzal a kezében felfedezni, értelmezni a romkert még be nem járt zugait.

Mindenkinek igényei szerint kell biztosítani a lehetőséget az ismeretszerzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére – mondja. Ennek jegyében az aquincumi fejlesztési programokat úgy alakították ki, hogy annak új, a korábbihoz képest más jellegű attrakciói ne érintsék, ne zavarják a múzeum klasszikus romkertjét. – Eddigi tapasztalataink szerint a 19/20. századi romkert és az új igényeket kiszolgáló múzeumi rész jól kiegészíti egymást, és nem is jelentenek egymásnak konkurenciát – mondja Zsidi Paula.

Az arany középút járható

Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatónője az elnyert Év Múzeuma címről

Minek köszönhető ez az ön véleménye szerint?
– Az Aquincumi Múzeum 2012-ben egy hosszú fejlesztési folyamatot zárt le, melynek során múzeumi funkcióba vette a klasszikus romkerttől délre fekvő területet, és ott olyan új múzeumi látványosságokkal vonzza a vendégeket, amelyek némelyike hazánkban csak itt látható. Ilyen például a berendezett, díszesen festett falú római lakóház rekonstrukciója, vagy a görög-római mitológia alakjait megelevenítő tematikus játszótér, vagy a kiállítási épületben kipróbálható, a hiteles múzeumi kiállítási anyagra épülő interaktív „élménytér”. Ezek az új létesítmények új látogatói célcsoportoknak kínálnak programot, ugyanakkor a visszatérő látogatói kör formálódását segítik.

Az ön értelmezésében mi tesz egy múzeumot modernné, 21. századi követelményeknek megfelelővé?
– Sokan és sokszor mondták azt, hogy a 21. századi múzeum már ne szentély legyen, mint egykor, hanem a tanulva szórakozás vagy a szórakozva tanulás helyszíne. Én magam azt vallom, hogy a 21. századi múzeumnak mindkettőt kell tudnia. Ha egy muzeális intézmény – ezen belül most a történeti, régészeti szakterületű intézményekre gondolok – nem tudományos feldolgozáson alapuló ismereteket kínál, nem muzeális értékkel bíró tárgyakat mutat be, melyek tiszteletet és egyes esetekben csodálatot keltenek, akkor az hiteltelen. Ha viszont egy muzeális intézmény még oly hitelesen, de a látogatók számára értelmezhetetlen dolgokkal van tele, akkor pedig a szélesebb közönség számára haszontalan, vagy legalábbis annak tűnik. Tehát az arany középút a járható itt is. Fontos a hiteles anyag, a tudományos háttér, de legalább olyan fontos az, hogy azt hogyan juttatjuk el a látogatókhoz. Az élménykeltő, interaktív bemutatás, a könnyen értelmezhető információk felkeltik az érdeklődést, s a modern
technika alkalmazása kapcsolatot teremthet a múlt és a jelen között. A 21. szá-
zadban emellett az is fontos, hogy a sokszínű, szerteágazó igényű közönség komfortosan érezze magát, s ezáltal a múzeumlátogatásnak helye legyen az egyre nagyobb számú kulturális programok között.

Anyagi forrásokon múlik az, hogy ezt el sikerül-e érni, vagy inkább beállítottságon?
– Mindkettőre szükség van, de talán több múlik a beállítottságon. Rossz beállítottsággal a forrás nem vagy alig hasznosul. Ugyanakkor kellő kreativitással, jól felépített programokkal, ügyes szervezéssel a kevesebből is  jobban el lehet érni a közönséget.

Mire a legbüszkébb az Aquincumi Múzeumot illetően?
– Arra, hogy az Aquincumi Múzeum nemcsak a római provinciális régészet egyik elismert tudományos műhelye, hanem a fenti bővítések és fejlesztések következtében egyre szélesebb az a látogatói kör, amely visszatér a múzeumi programokra, előadásokra, vagy csak újra megnézi az állandó kiállítást, új részleteket fedezve föl benne.

Tárlat, és annál több

Ismertebb és kevésbé ismert különleges kiállításokat szedtünk csokorba.

• Láthatatlan kiállítás (Budapesti Millenáris, B épület)
• Csodák Palotája (Campona, Budapest)
• Murder – a gyilkos tárlat (Vörösmarty tér, Budapest)
• Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest)
• Sziklakórház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely (Budapest)
• Kolostorok kincsei – Interaktív kiállítás (Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye, Kecskemét)
• Sorsfordító évtizedek a gödöllői kastély történetében (Grassalkovich-kastély, Gödöllő)

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan