Bajor Gizi 120 éve született

Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége százhúsz éve, 1893. május 19-én született.
Beyer Gizella néven anyakönyvezték, bányamérnök apja 45 évesen vette el a nála sokkal fiatalabb, olasz származású feleségét. A család egy balul sikerült vállalkozás miatt tönkrement, de sikerült újra talpra állniuk, amikor egy kávéház üzemeltetésébe fogtak. A zajos kávéházi környezetben felnövő Gizi már kislányként is örökké színészkedett, énekelt, szavalt, táncolt.

Középiskola után a Színiakadémiára iratkozott be, 1914-ben végzett, növendékként nevét Bayerre, majd Bayorra változtatta, ebből lett végül a Bajor, bár ő maga mindig a Bayor alakot használta. Diplomáján még meg sem száradt a tinta, máris szerződtette a Nemzeti Színház, amelyhez élete végéig hű maradt, csak egyetlen évadot (1924-1925-ben) játszott a Magyar Színházban.

Az 1920-as években már az ország egyik legünnepeltebb művésze volt, ha neve szerepelt a címlapon, az kasszasikert, több mint száz előadást jelentett.

Alakításait a játékosság, drámai erő és humor mellett gondosan kidolgozott, tudatosan megszerkesztett játék, rendkívüli mimikai készség, páratlan beszédtechnikai tudás jellemezte. Feledhetetlen színpadi csodákra volt képes: Herczeg Ferenc Utolsó tánc című darabjában például az anyát és a lányát is ő alakította. Harsányi Zsolt drámájának elején 27, a végén 87 éves volt a bolond Ásvaynéként, és az átalakulást nem a paróka vagy a smink jelezte, hanem az észjárás és a gesztusok változása.

Pályafutásának egyik legnagyobb diadala Zilia Duca szerepe volt Heltai Jenő A néma levente című verses vígjátékában. Tüneményes játékának hírére csak úgy tódult a színházba a közönség, a városi legenda szerint egy alkalommal egyik férfi rajongója így kiáltott fel: "Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig".

A Klabund írói álnéven alkotó Alfred Henschke mesejátékában, a Krétakörben nyújtott alakításának hírére a szerző is Budapestre utazott, hogy a színpadon lássa a varázslatos színésznőt. Utolsó nagy szerepe Lady Milford volt Schiller Ármány és szerelem című drámájában.

Bajor Gizi számos filmben szerepelt, 1929-ben és 1930-ban Párizsban is forgatott, de különös módon a filmvásznon nem érvényesült sem a humora, sem a drámai ereje, sem a jellemábrázoló képessége - igazi színpadi művész volt. A rendezéssel egyszer próbálkozott, 1938-ban Székely Júlia Nóra leányai című darabját vitte színpadra a Nemzeti Kamaraszínházban. 1929-től rendszeresen rádiózott is, Puskin: Mese Szaltán cárról című felvétele hibátlanul maradt ránk.

1928-tól volt a Nemzeti Színház örökös tagja, 1948-ban első színésznőként kapta meg a Kossuth-díjat, 1950-ben lett kiváló művész.

Igazi sztár volt, minden lélegzetvétele érdekelte a közönséget, ő azonban minden igyekezetével azon volt, hogy a magánéletét megóvja a nyilvánosságtól. Az őt ostromló újságírókat kedvesen, de határozottan mindig ugyanazokkal a szavakkal szerelte le: "Nézzenek meg a színpadon!". Emberi jóságáról, segítőkészségéről legendákat meséltek, nemcsak családja és hozzátartozói, hanem kollégái, sőt minden rászoruló számíthatott segítségére. A vészterhes időkben zsidó származású férjén kívül más menekülteket is bújtatott saját óvóhelyén, sokan köszönhették neki megmaradásukat, színészként 1944-ben egyetlen alkalommal sem lépett színpadra. 1945 után színészkollégium felállításán és az idős kollégák számára színészotthon létrehozásán fáradozott pályatársával, Gobbi Hildával.

Bajor Gizi háromszor ment férjhez: először Vajda Ödön ügyvédhez, azután Paupera Ferenc bankárhoz, végül 1933-ban Germán Tibor fül-, orr- és gégespecialista orvoshoz, egyetemi tanárhoz. A feleségét rajongásig szerető Germán rögeszmésen féltette feleségét, és abban a hitben, hogy az halálosan beteg, 1951. február 12-én megzavarodott elmével halálos adag morfiumot adott neki, majd magával is végzett.

Bajor Gizi holttestét a Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, a temetés külsőségeiben Blaha Lujzáéhoz volt hasonló. A magyar színjátszás nagyasszonyát a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra, az utat virágszőnyeg borította. Halálának első évfordulóján, budai villájában nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum, amelynek létrehozását Gobbi Hilda kezdeményezte. A múzeum emlékszobáiban ma a magyar színházművészet legjelesebb képviselőinek tárgyi emlékei láthatók.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan