Alexander Pope angol költő 325 éve született

Alexander Pope, az „angol klasszicizmus” kiemelkedő költője, kritikusa 325 éve, 1688. május 21-én született.
Londonban látta meg a napvilágot gazdag katolikus családban. Iskolai tanulmányait ellehetetlenítették azok a 17. század végi törvények, amelyek az anglikán egyház helyzetét voltak hivatva erősíteni. Mivel a katolikusokat kizárták az állami oktatásból, Pope-ot nagynénje tanította olvasni, majd a fiú egy titkos katolikus iskolába járt. Kora gyermekkorától kezdve egészségügyi problémákkal küzdött, többek között tuberkulózisa volt, - ezek hátráltatták a növekedésben s eltorzították a testét, - nem is nőtt nagyobbra 137 centiméternél. Sohasem nősült meg, de rengeteg nőbarátja volt, akikkel sűrűn levelezett.

1700-ban a katolikusellenes törvények miatt családjának el kellett hagynia Londont, és Berkshire-be költözött. Pope itt önállóan tanulmányozta az angol, a francia, az olasz, a latin és az ókori görög irodalmat. Elméje kiskorától itta a tudást, szülei semmi pénzt sem sajnáltak, hogy a tehetséges nyomorék fiú megkaphassa, amit csak kíván. Fontos barátokra is lelt, akik bevezették őt az irodalmi életbe. Amikor a fiatal Voltaire néhány évet töltött kényszerű emigrációban Londonban, el-eljárt Pope otthonába gondolatfrissítő eszmecserére. Pope kitűnően tudott franciául, Voltaire pedig angolul, és mindketten otthonosak voltak a latin nyelvben.

1710-ben jelent meg Pope első verseskötete (Poetical Miscellanies), amely azonnal sikert aratott. A fiatal költő ezután írta meg Esszé a kritikáról című híres bírálatát, amely ugyancsak hatalmas sikerrel járt, de kihívta néhány irodalomkritikus haragját, mint például John Dennisét, ami nagy irodalmi párbajokhoz vezetett a későbbiekben. Pope barátságot kötött John Gay, Jonathan Swift és John Arbuthnot írókkal, akikkel 1712-ben megalapították a Scriblerus Klubot, amelynek az volt a célja, hogy kifigurázza a nemtörődömséget és a tudálékosságot.

1712-ben született Pope talán legismertebb költeménye, a Fürtrablás. A játékos, szellemes modorú, burleszk jellegű vígeposzban keveredik a rokokó és a klasszicizmus. Mondanivalója páratlanul humoros fantáziatermék: mulatozások és cselszövések közepette társasági hölgyek, léha urak és tündérek figurázzák ki benne az angol jó társaságok életmódját. Egy fiatal úr szerelmi vágyakozásában levágja egy gyönyörű hölgy két hajfürtjét. Ebből olyan csatározás keletkezik, amely eget-földet megmozdít, míg végül az a hajfürt csillagkép lesz a mennyboltozaton. E mulatságos fürtrablás-történet ihlette Csokonait Dorottyája megírásához.

Pope kora gyermekkorától Homérosz bűvkörében élt. 1713-ban bejelentette, hogy lefordítja az Iliászt, majd annak sikerén felbuzdulva lefordította az Odüsszeiát is, ez utóbbi fordításában segítői is akadtak William Broome és Elijah Fenton személyében. Amikor elégedetlenné vált Robert Walpole miniszteri munkájával, az ellenzék buzdítására megírta egyik legjelentősebb kritikáját Az embernek próbája címmel. A deista felfogásban írt bírálat a gonoszság szerepét mutatja be a Földön. (A művet Bessenyei György fordításában ismerhette meg a magyar közönség.)

Pope volt Angliában az első költő, aki az írásból el tudta tartani magát. 1719-ben villát is vásárolt Twickenhamben, amely neves szerzők találkozóhelyévé vált. 1738 után már keveset alkotott. Tervei között szerepelt, hogy megírja Brutus címen Anglia nemzeti eposzát, de csak a nyitó sorok készültek el. 1742-ben kiadták negyedik kötetét, majd az ezt követő évben összes műve is megjelent egy kötetben.

Alexander Pope 56 éves korában, 1744. május 30-án hunyt el Londonban.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan