Guy de Maupassant 120 éve halt meg

Százhúsz éve, 1893. július 6-án halt meg Guy de Maupassant francia író, a novella műfajának egyik legnagyobb mestere.
A Dieppe közelében fekvő Chateau de Miromesnilben született 1850. augusztus 5-én. Apja nagyvilági ember, anyja bátor, független szellemű nő volt, aki fiát az élet szépségére és csodálatára nevelte. Maupassant-t az yvetot-i papi líceumból kicsapták, így a szabadabb szellemű roueni kollégiumban tanult tovább.

Párizsban jogot hallgatott, közben részt vett az 1870-es, katasztrofális francia vereséggel zárult francia-porosz háborúban. Dolgozott a Tengerészeti, majd a Közoktatásügyi Minisztériumban, szabadidejének java részét a Szajnán töltötte úszással és csónakázással, barátok és gyakran prostituáltak társaságában.

A kezdő Maupassant-t Gustave Flaubert vette pártfogásába, aki fiatalon reménytelen szerelmet táplált Maupassant anyja iránt. Flaubert olyan jeles íróknak mutatta be a fiatalembert, mint Zola, Turgenyev és Henry James, de kíméletlenül kritizálta is műveit, és csak egy-egy cikk megjelenését "engedte" számára, akkor is álnéven. A fordulópont 1880 áprilisában következett be, amikor - Zola szerkesztésében - megjelent a Médani esték című kötet, hat fiatal író egy-egy novellájával a francia-porosz háborúról. Maupassant írása, A Gömböc messze kiemelkedett a többi közül, és még a szigorú Flaubert is mesterműnek nevezte. A Gömböc sikere után Maupassant otthagyta a minisztériumot, bezárkózott szobájába, és teljesen az írásnak szentelte magát. A Gil Blas, Figaro és a Le Gaulois című újságban temérdek karcolata és cikke jelent meg.

1880 és 1890 között mintegy háromszáz novellát, hat regényt, három útikönyvet és egy verseskötetet adott ki. Ekkor jelent meg A Tellier-ház, a Fifi kisasszony, A szalonka meséi, a Holdvilág, A Rondoli lányok, a Horla, A rózsalegény és A haszontalan szépség című novelláskötete, az Egy asszony élete, A Szépfiú, a Péter és János, a Mont Oriol, az Erős, mint a halál című regénye.

Írásai szinte teljes képet adnak az 1870 és 1890 közötti francia életről. Művészetét tömörség, lendület és mértéktartás jellemzi. Lépten-nyomon a szerelemről írt, rendkívül érzékletesen, emiatt a maga korában és még utána is sokáig erotikus írónak tartották, akinek műveit nem illett fiatal lányoknak olvasni.

Kritikusai is erotománnak bélyegezték, nem alaptalanul, hiszen ismert volt a prostituáltak és a bordélyházak iránti vonzalma. Egy anekdota szerint egyszer még a híres amerikai írót, Henry Jamest is sikerült megbotránkoztatnia, miután egy étteremben, ahol együtt ebédeltek, rámutatott a szomszéd asztalnál ülő hölgyre, és azt kérte Jamestől, hogy "szerezze meg számára".

Könyveiből Maupassant tisztességes jövedelemre tett szert: lakásokat tartott fenn Párizsban és a Riviérán, házat a normandiai Étretat-ban, jachtot is vásárolt, és rengeteget utazott. Mindez azonban nem segített egyre inkább elhatalmasodó szifiliszén, amelyhez neuraszténia, migrénes fejfájás és szembajok is társultak. Utolsó éveiben hasist és morfiumot szedett, hasztalanul.

1892 januárjában torkát elvágva öngyilkosságot kísérelt meg, de anyja a közelében volt, így megmentették. Mivel az író zavarosan viselkedett, egy párizsi elmegyógyintézetbe szállították, itt élt elborult elmével 1893. július 6-án bekövetkezett haláláig.

Hegedűs Géza azt írta róla: "Maupassant a világirodalom egyik leglebilincselőbb, legszórakoztatóbb elbeszélője. A stílus nagy varázslója. Mosolygunk, miközben tragédiákat veszünk tudomásul. Elbűvöl a szépség, miközben tudomásul vesszük, milyen undorító az a polgári világ, amelyet ábrázol. Nála tetőzött a nyugati polgári irodalom".

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan