50 éve halt meg Kellér Andor

Ötven éve, 1963. augusztus 20-án halt meg Budapesten Kellér Andor író, újságíró, a klasszikus tárcaműfaj kiváló művelője.
1903. május 5-én született Budapesten. Tanulmányait magánúton végezte, közben házalóként és piaci árusként dolgozott. Még csak 17 éves volt, amikor első kabarétréfáit színpadon előadták. (Ebben a műfajban öccse, Kellér Dezső, a felejthetetlen konferanszié futott be később nagy karriert.) Mindenekelőtt újságíró volt, igazi íróvá pályája második felében vált.

1921-től haláláig különböző lapok alkalmazásában állt. Tizennyolc évesen Az Újságnál kezdte belső munkatársként, 1923-ban a Revü című színházi és irodalmi lapot szerkesztette, 1924-25-ben a Világ, majd ismét Az Újság foglalkoztatta. Az 1930-as években a 8 Órai Újság, A Reggel és a Népszava szerkesztőségében dolgozott míg 1942-ben munkaszolgálatra nem hurcolták. 1945-től a Világosság című napilap olvasószerkesztője, 1948-49-ben a Szabadság, 1954-56-ban a Művelt Nép című folyóirat munkatársa volt, 1957-től haláláig az Esti Hírlap főmunkatársaként tevékenykedett.

Kellér Andor minden ízében budapesti jelenség volt, tanúja, részese és írásaiban továbbhagyományozója annak a jellegzetes pesti legendáriumnak, amely a 19. század végétől - a modern nagyvárosi sajtó megjelenésétől - egészen a fordulat évéig, 1948-ig alapvetően befolyásolta a főváros szellemi arculatát. Írásaiból egy elsüllyedt, színes világ képe bontakozik ki. Közömbös számára, hogy figurái jelentékeny történelmi személyiségek-e vagy névtelen kisemberek, a társadalom számára hasznosak-e vagy haszontalanok, azokra figyel, akik eltérnek az átlagostól.

Majd mindegyik alakja vérbeli játékos, legyen mágnás, szélhámos, nagy művész, zugújságíró, kártyakibic, nemzetközi hazardőr, zsoké vagy bukméker. Pályájára, írói világnézetére, ábrázolásmódjára rendkívül nagy hatással volt Krúdy Gyula: a fiatal Kellér az ő kocsmaasztalánál darvadozott, tőle tanult "látni", s a különös sorsokról szóló írásaiban Krúdy szemléletét vitte tovább.

Kellér regényeinek, kisregényeinek hősei szakasztott Krúdy-figurák. Szemere Miklós, a századforduló legendás hírű lótenyésztője és kártyajátékosa a főhőse a Zöld gyep, zöld asztal című regénynek, Gály Lajosról, a régi világ egyik legnagyobb szerencsejátékosáról szól A rulettkirály, Wahrmann Mórról, az első nagypolgári zsidó politikusról pedig a Mayer Wolf fia. A legnagyobb sikerét Kellér kétségtelenül a Bal négyes páhollyal aratta, amely először 1941-ben jelent meg.

A mű Beöthy Lászlónak, a múlt századelő legendás színigazgatójának és szenvedélyes kártyásának sorsát eleveníti meg, színes képet adva a kor más jeles alakjairól (Rákosi Szidiről, Kacsóh Pongrácról, Fedák Sáriról, Darvas Liliről), illetve a magyar operett hajdani fellegváráról, a Király Színházról. (A regény színpadi változatát a Thália Színház mutatta be, a táncos-komikus Rátonyi Róbert e darabban aratta élete talán legnagyobb prózai színpadi sikerét.) A Krúdys regények sorát gyarapítja a Kellér-életműben a Palásthy titka, mely a lóversenybe züllött íróígéret, Palásthy Marcell sorsát ábrázolja, a Tök ász, amely Markovics Rodion, a szerencsés dilettáns író életét taglalja, vagy az Író a toronyban, amely az írókülönc Szomory Dezsőt mutatja be.

Kellér éles szemmel vette észre saját korának fura jelenségeit is, amelyeket aztán tárcáiban vesézett ki. Az Esti Hírlapban Déli posta címmel naponta adta közre karcolatait, százezrek örömére. Ha olykor tehernek is érezte nagyobb munkái mellett a napi penzumot, rovatát haláláig írta. Az írás mellett szenvedélyesen gyűjtötte a nagy elődök műveit, ötezer kötetes könyvtárában talán neki egyedül volt meg az országban a teljes Krúdy életmű.

Élete utolsó éveiben jelentek meg összegyűjtött íróportréi az Író a toronyban című kötetben (1958), A titkos lakó (1962) című gyűjteményes kiadvány pedig esszéit, emlékezéseit, tárcáit adja közre. Halála után, 1964-ben adták ki az Esti Hírlapban kiadott tárcáit tartalmazó Déli posta című kötetet, majd 1973-ban az arcképeket, tanulmányokat, kritikákat közreadó, Az édes élet tarkasága című életmű-válogatást.

1963. augusztus 20-án mondta fel a szolgálatot beteg szíve, 61. életévében volt. Halálával az irodalom és az újságírás legnemesebb hagyományainak, értékeinek értő és őszinte híve távozott. 1988. augusztus 19-én, halálának 25. évfordulója alkalmából a Kozma utcai temetőben avatták fel Kellér Andor és Kellér Dezső síremlékét, Gulyás Gyula szobrászművész alkotását.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan