Bulla Elma 100 éve született

Száz éve, 1913. augusztus 26-án született Selmecbányán Bulla Elma Kossuth-díjas művész, a táncos csodagyerekből lett felejthetetlen színésznő.
Pozsonyban nevelkedett, ahol balettet tanult, majd Munczi Bella néven, táncos csodagyerekként járta Európát. Tizenhárom éves korában fedezte fel Bécsben a kor egyik legnevesebb rendezője, Max Reinhardt, az ő társulatának egyik vezető színésznőjeként 1928-tól 1934-ig játszott német nyelven Berlinben, Münchenben és Bécsben.

Az osztrák fővárosban látta meg őt a neves rendező, dramaturg és színházigazgató Bárdos Artúr, aki azonnal szerződést ajánlott neki az általa vezetett Belvárosi Színházhoz. Bulla nem sokáig habozott, hátat fordított a német színpadoknak, és Pestre szerződött, ahol Meller Rózsi Vallomás című darabjában debütált. Nem sokkal később a műből film is készült, és ennek is ő játszotta a főszerepét. A próbák során hangszálait megerőltette és orvoshoz kellett fordulnia; kezelőorvosával, doktor Nagy Endrével egymásba szerettek és 1936-ban össze is házasodtak. A házasság válással végződött, Bulla Elma később Fendrik Ferenc íróhoz ment feleségül.

Pályafutása talán legnagyobb sikerét 1936-ban aratta a Belvárosi Színházban, G.B. Shaw Szent Johanna című drámájának címszerepében, a színikritikák az "isteni" jelzővel említették nevét. Ugyancsak a Belvárosi Színházban játszotta el Kosztolányi Édes Annájának címszerepét is, amelyért szintén szívébe zárta őt a közönség. 1938-ban átszerződött a Vígszínházhoz, ahol 1945-ig maradt. Egyes források szerint az elszerződés oka az volt, hogy a csendes, komoly és befelé forduló színésznő nem bírta tovább a színház fő mókamesterének, Páger Antalnak ugratásait. A sors fintora, hogy a Vígszínház Bulla mellett ugyanekkor Páger Antalt is elcsábította a Belvárositól... Az ezt követő évtizedekben Páger tréfái egyre szelídültek, a két neves színész számos alkalommal játszott együtt, színpadon és filmen is.

A háború után Bulla Elma ismét a Belvárosi Színházban lépett fel, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (amely 1960-tól ismét Vígszínház néven működött) szerződött, s ennek tagja maradt haláláig, de gyakran szerepelt vendégként más színházakban is. A Vígszínházban ismét eljátszotta Johannát a Shaw-darabban, majd szerepelt többek között Nash Esőcsináló, Dürrenmatt A fizikusok, Hauptmann Naplemente előtt, Ibsen Kísértetek című darabjában, és 1971-ben hatalmas sikerrel játszotta a tolókocsihoz kötött Giza szerepét Örkény örökbecsű művében, a Macskajátékban.

Törékeny alkata, jellegzetes, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá. Sokáig ő volt a modern értelmiségi asszony megtestesítője, későbbi szerepeiben megmutatkozott finom humora is. Eszközei mindig visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak, játékmódja természetes, beszédkultúrája árnyalt volt.

Filmvásznon is többször feltűnt, először 1930-ban A megrendelt úr című német filmben. Az igazi sikereket az 1940-es évek filmjei hozták meg számára (Kísértés, Férfihűség, Késő, Fény és árnyék, Az ötös számú őrház), de beskatulyázták a "megértő, jóságos asszony és feleség" szerepkörébe, akitől a végzet asszonyai időről-időre elhódítják az aktuális férjet, aki mégis visszatér türelemmel várakozó nejéhez. A háború után Bulla Elma is visszatért a filmvászonra, majd a hatvanas évek közepétől jött a nagy szerelem, a televízió, és számos sikeres tévéfilmben csillogtatta meg tehetségét. Pályája utolsó szakaszához két emlékezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték című darabjának filmváltozatában Giza, és a Philemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Károly rendezte).

Munkásságáért 1956-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes, 1960-ban kiváló művész címmel tüntették ki. A felejthetetlen színésznő 67 éves korában, 1980. május 14-én búcsúzott el örökre a földi színpadtól.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan