Alice Munro kapta az irodalmi Nobel-díjat

Alice Munro kanadai írónőnek ítélte oda a 2013. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mestereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj várományosaként emlegettek.

Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Gyakran hasonlítják Anton Csehovhoz és az emberi lélek mélyreható, de megbocsájtó krónikásaként tartják számon.

Írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között. A hatvanas évek meghatározók voltak az életében, egy régebbi interjújában azt mondta, csodálatos időszakként élte meg. "Mivel 1931-ben születtem, már érett voltam, de nem túl öreg" - fogalmazott az író, akinek első kötete 1968-ban jelent meg.

Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete. A Szeret, nem szeret Oda-vissza című írásából forgatták Julie Christie főszereplésével a nagy sikert aratott Egyre távolabb című Alzheimer-drámát.

Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjat kap. Bellow azonban inkább számított amerikainak, ugyanis kilencéves korától az Egyesült Államokban élt. A díjat 1976-ban vehette át.

Munro számos díj birtokosa: elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, hazája legrangosabb irodalmi elismerésével, a főkormányzó díjával pedig háromszor is kitüntették. 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat, idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással.

"Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges" - fogalmazott.

Alice Munro a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272,3 millió forint) is jár. A ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban.

Lányától tudta meg, hogy Nobel-díjat kapott

Alice Munro az angol nyelvterület legjelentősebb novellistájának számít - mondta Tönkő Vera, az író életműsorozatának magyar szerkesztője. Az írónőt évek óta Nobel-várományosként jegyzik. „Triplán hátrányos helyzetből indult, hiszen nő, kanadai, ráadásul novellista” - fogalmazott a szerkesztő, felidézve, hogy az alkotó a Mennyi boldogság! című kötete megjelenése után azt nyilatkozta, ez volt az utolsó könyve. „Most 82 éves és rákbetegséggel is küzd, ezért abba akarta hagyni az írást. De írt utána is” - fogalmazott Tönkő Vera.

"Tudtam, hogy esélyesként emlegetnek, de soha nem gondoltam volna, hogy megkapom" a díjat - fogalmazott Alice Munro, miután a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban bejelentette, hogy 2013-ban a kanadai írónőnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat.Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően elmondta, nem tudta időben elérni Munrót, ezért üzenetet hagyott neki rögzítőjén. A Kanada nyugati részén, Brit Columbia tartományban tartózkodó írónőt a lánya ébresztette a jó hírrel, amelyet aztán szerkesztője, Douglas Gibson is megosztott vele.

"Megrökönyödtem" - fogalmazott Munro a szerkesztő által nyilvánosságra hozott közleményben, hozzátéve, hogy rendkívül megtisztelő számára a díj, amely reményei szerint a kanadaiakat is nagy örömmel tölti el, és még inkább felhívja a figyelmet a kanadai irodalomra. Hozzátette, tavasszal elhunyt második férje bizonyára nagyon örült volna, volt férje és három gyereke mindenesetre rendkívül boldog.

"Éljen! Alice Munro kapta a 2013-as irodalmi Nobel-díjat" - írta a Twitter közösségi portálra a szintén kanadai Margaret Atwood, akit Munróhoz hasonlóan évek óta az esélyesek között tartottak számon. Szokásától eltérően a Svéd Akadémia mindössze egymondatos méltatást tett közzé, és a modern novella mestereként jellemezte a 82 éves írónőt. Englund később az AP amerikai hírügynökségnek hozzátette: Alice Munro tökélyre fejlesztett egy műfajt, a novellát, amely kezdett háttérbe szorulni a regény mögött. A díj 112 éves történetében ez az első alkalom, hogy a testület olyan szerzőt ismer el, aki nem írt mást, csak novellát. Munro a 27., aki angol nyelven ír és a 13. női kitüntetett.
 

PORTRÉ - Alice Munro

Alice Laidlaw 1931. július 10-én született az Ontario tartománybeli Winghamben. Már tinédzserkorában elhatározta, hogy írónő lesz, első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben.

Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkásként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, hozzáment James Munróhoz, akivel Kanada nyugati partján, Vancouverben alapítottak családot.

1963-ban férjével és két lányával Victoriába költöztek. MunroÍs Books néven nyitottak könyvesboltot, amely a mai napig működik. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ontario) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez, aki idén áprilisban hunyt el.

Az írónő első novelláskötete, a Dance of Happy Shades 1968-ban jelent meg és rögtön elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést, a főkormányzó díját. Három évvel később az Asszonyok és lányok élete című kötet a kanadai könyvkereskedők szövetségének díját érdemelte ki. 1980-ban a The Beggar Maid című kötetéért Munrót Booker-díjra jelölték. Azóta művei, amelyek mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak, tizenhárom nyelven láttak napvilágot. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok könyvkritikusainak díját, a rangos Giller Díjat, 2009-ben pedig megkapta a Nemzetközi Man Booker Díjat.

Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete.

A Szeret, nem szeret Oda-vissza című novellájából nagy sikerű film készült Sarah Polley rendezésében és Julie Christie főszereplésével. A 2007-ben bemutatott Egyre távolabb című alkotást két Oscar-jelöléssel és a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjjal jutalmazták.

A kanadai Csehovként is emlegetett írónő a kortárs novella mestere, "a kis emberek, nagy érzések" krónikása.
 

Érdekességek az irodalmi Nobel-díj történtéből

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta most 106. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal, 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. A kitüntetést ugyanakkor 110-en kapták meg, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesült az elismerésben.

A díjazottak átlagéletkora 64 év, a legfiatalabban, 42 évesen az angol Rudyard Kipling, legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetettek közül 27 írt angolul, 13-13 németül, illetve franciául, s három olyan volt, aki két nyelven is alkotott: Rabindranath Tagore bengáliul és angolul, Samuel Beckett franciául és angolul, Joszif Brodszkij a verseit oroszul, a prózáját angolul vetette papírra.

A díjazottak közül mindössze 13 nő található, közülük először Selma Lagerlöf svéd írót jutalmazták 1909-ben, legutóbb, épp száz évvel később Herta Müller német író volt a díjazott.

A díjat két író nem vette át: Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pedig azért nem vette át, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy írót tüntettek ki az irodalmi Nobel-díjjal, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt posztumusz részesült az elismerésben.

A díjazottak sorában legmeglepőbb Sir Winston Churchill neve, akit 1953-ban egyidejűleg Nobel-békedíjra és irodalmi Nobel-díjra is jelöltek, de végül ez utóbbit nyerte el.

Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben, az indoklás kiemelte írói munkásságát, amely "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:

2003 - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".
2004 - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.
2005 - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik".
2006 - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".
2007 - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, olyan "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".
2008 - Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, akit az indoklásban az "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" neveztek.
2009 - Herta Müller romániai születésű német író, aki "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét".
2010 - Mario Vargas Llosa perui író, aki a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért" kapta az elismerést.
2011 - Tomas Tranströmer svéd költő, aki lírája "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". Az indoklásban Tranströmert korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatták.
2012 - Mo Jen, aki egy sajátos műfaj, a "hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan