Pénteken búcsúztatják Maár Gyulát

Pénteken, január 10-én 16 órakor a budai ciszterci Szent Imre-templomban szentelik be Maár Gyula Kossuth-díjas filmrendező hamvait - tudatta a család hétfőn az MTI-vel.
Az életének 80. évében elhunyt alkotó hamvaitól később, szűk családi körben vesznek végső búcsút.

Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező december 20-án hunyt el Budapesten. Maár Gyula 1934. augusztus 2-án született, filmes pályafutását csak harmincévesen kezdhette el, mivel "osztályidegenként" nem vették fel érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol végül 1968-ban végzett rendezőként, majd a Mafilmhez szerződött.

Első, nagyobb visszhangot kiváltó, Balázs Béla stúdiós filmjét 1971-ben forgatta Prés címmel. Három évvel később Végül című játékfilmje megkapta a mannheimi fesztivál fődíját, a következő évben pedig a touloni fesztivál legjobb rendezés díját vitte el. A hetvenes évek elején kezdődött közös munkája és barátsága Koltai Lajossal, aki számos filmjének volt operatőre.

Maár Gyula 1976-ban rendezte a Déryné, hol van? című filmjét. Ennek főszerepét felesége, Törőcsik Mari játszotta, aki a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját. 1976-os műve volt még - ugyancsak Törőcsik Mari főszereplésével - a Teketória. 1983-ban Déry Tibor írása alapján forgatta a nemzetközi sikert arató Felhőjátékot, amelyben a főszerepet a hazájában akkor politikai okokból mellőzött Jirí Menzelre osztotta.

1986-ban készült az 50-es évek világát felidéző Malom a pokolban című játékfilmje, 1992-ben pedig Törőcsik Mari és Garas Dezső főszereplésével a Hoppá, a rendszerváltásról szóló, kiváló társadalmi szatíra, amely a 43. berlini filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az 1993-as Balkán Balkán a román Panait Istrati regényei nyomán készült, a hét évvel később forgatott Ennyiből ennyi pedig Csíki László novellája nyomán egy erdélyi magyar faluról ad látleletet közvetlenül a romániai forradalom után. 2006-ban egy papi rendház zárt, ám gondolatilag sokszínű világát mutatta be Töredék című filmjében, az egyik papot játszó Zsótér Sándor a 38. Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb férfi alakításért járó díjat.

Maár Gyula rendszeresen dolgozott a Magyar Televíziónak. A tévéképernyőre forgatta egyebek között A lőcsei fehér asszony, a Viszontlátásra, drága, a Bűn és bűnhődés, A Montmartre-i ibolya, az Én és a kisöcsém című műveit. A kommunizmus múmiái című 1990-es dokumentumfilmjében Lenin, Dimitrov, Klement Gottwald bebalzsamozásának és közszemlére való kiállításának érdekességeit dolgozta fel. Készített portréfilmet Pilinszky Jánosról, Polgár Lászlóról, Törőcsik Mariról, többször rendezett színházban, egy alkalommal az Operaházban is.

Maár Gyula 1984-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben elnyerte az újdelhi filmfesztivál különdíját. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el művészi munkáját. Életútja elismeréseként 2010-ben megkapta a Kossuth-díjat is.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan