A hallgató dönt a sikerről

Daniel Ek, a Spotify társalapító-vezérigazgatója a zenehallgatókat helyezi a folyamatosan fejlődő iparág középpontjába – a zenestreamelő szolgáltatás a világ érdeklődésének középpontjában áll.
Egyszer volt, hol nem volt az az időszak, amikor az ember vagy fizetett a zenéért, vagy ingyen, de illegálisan hallgatta. Az online zene-streamelésnek köszönhetően léteznek egyéb megoldások is. 2008 óta a Spotify révén ingyen hallgathatunk streamelve zenét. Ez nagyszerű hír a zeneszeretőknek, de sokan úgy vélik, a szolgáltatás a zenészek megélhetését fenyegeti. A radioheades Thom Corke „egy haldokló szervezet utolsó kétségbeesett szellentésének” nevezte a szolgáltatást. Az ingyenes tartalom Daniel Ek szerint azonban a zeneipar túlélésének kulcsa lehet.

Miben volt más a Spotify missziója a szolgáltatás elindításakor és most?
– Semmiben. Azért indítottuk el a Spotifyt, mert azt figyeltük meg, hogy az emberek gyakrabban hallgatnak zenét, mint valaha, ezzel párhuzamosan azonban egyre nehezebb helyzetbe kerül az iparág. A hanyatlás a kalózletöltések miatt következett be. Hogyan lehet ezt legyőzni? Korábban próbálták már megoldani a helyzetet jogi úton, beperelték a zenéket megosztókat – de az igazi, hosszú távú megoldás az, ha létrehozunk egy olyan szolgáltatást, amely jobban működik, mint az illegális letöltések világa. Amikor Martin Lorentzonnal megálmodtuk a Spotifyt, egy ilyen szolgáltatást akartunk. Az volt az elképzelésünk, hogy a Spotifynak köszönhetően mindenki hozzáfér majd a zenéhez, a zeneipar pedig olyan lesz, mint rég volt, vagy jobb!

A kiadók ennek ellenére nem nagy rajongói a Spotifynak. Megérti őket?
– Nem hiszem, hogy bármely kiadónak komoly problémája lenne velünk. Már 4-5 éve dolgozunk közösen, és biztos vagyok abban, hogy a partnerség nem tudna működni, ha nem tetszene nekik, amit csinálunk. Ma az iTunes után mi vagyunk a második legnagyobb bevételi forrásuk.

És ahhoz mit szólnak, hogy a zenészek bevételt vesztenek, mert az emberek lemezvásárlás helyett a Spotifyon hallgatják őket?
– Jelenleg a streamelés korai szakaszában vagyunk, nem alakult még ki a tökéletes modell, de változni fogunk. Svédországban évekkel ezelőtt lefolyt már ez a vita, de ahogy elkezdtünk nőni – ma már tőlünk származik a svéd zenei bevételek 70%-a –, a zeneipar maga is nőni kezdett, a vita pedig elhalt. A zeneipar bővülése azzal is jár, hogy a kiadók többet fizetnek a művészeiknek.

A YouTube tartalomért felelős vezetője, Robert Kynci azt mondta nekem korábban, hogy úgy képzeli el a YouTube-ot, mint az átlagemberek tehetséggyárát. Önnek is van hasonló elképzelése a Spotifyjal kapcsolatosan?
– Nem akarunk tartalomgyártókká válni. A kiadók remek partnerek, és egyébként a zenészek is feltölthetik zenéjüket a Spotifyra. Mi arra fokuszálunk, hogy egyre több zenét lehessen nálunk meghallgatni, és ezt egyre többen élvezhessék.

Az egyik dolgozójuk egy Lorde nevű, ismeretlen előadót tett a Spotify saját lejátszási listájának zenéi közé, az énekesnőből pedig azon nyomban sztár lett. A Spotify dönt ma már a sikerről is?
– Segíteni akarunk a zenészeknek, de nem akarunk királycsinálókká válni. A zeneipar demokratizálásán dolgozunk, hogy ön és a barátai döntsék el, ki lesz a következő sztár.

A zenekészítés kreativitása nem vész el akkor, ha csak letöltünk, és nem készítünk zenét magunknak?
– Nem értek egyet. A múlt évtized nagy eredménye, hogy nem kell vagyonokba kerülő lemezt készíteni ahhoz, hogy megmutathassuk, mi hogyan gondolkodunk a zenéről. Abban ugyanakkor egyetértek önnel, hogy az embereknek többet kellene új ötleteken törniük a fejüket. Ugyanakkor az internet demokratizálja a zeneipart, így mindenki meg tudja osztani az ötleteit.

Pontosan hogyan?
– Kezdjük egy analógiával: van egy barátom, akit vagy tíz éve ismerek. Nagyon nagy lába van, és mindig problémát jelentett számára megfelelő méretű cipőt találni. Pár éve azt mondta magának, hogy talán meg kellene próbálnia saját magának cipőt gyártani. Az emberek azt mondták neki, őrültség, amit csinál, senkinek sincs ekkora lába, mint neki. Ennek ellenére belevágott az internetes vállalkozásába, és nagyon nagy sikere van. Úgy tűnik, van még a világon pár ember, akinek akkora lába van, mint neki. Ez a fantasztikus az internetben: akár rossz, akár jó ötlettel állunk elő, meg tudjuk osztani az egész világgal. És mindennek megvan a maga piaca. Vegyük például a svéd countryt. Egy ilyen pici piac igényeit kiszolgálni 30 éve lehetetlen lett volna, de ma, az internettel lehetséges – és így el lehet érni a világ más tájain is az ilyen zenére fogékony embereket.

De honnan származik bevételük? A felhasználók ingyen hallgathatnak zenét…
– Szerintem az emberek a minőségért hajlandók fizetni. Az Apple termékeiért is azért adnak ki több pénzt, mert magasabb minőségűnek tartják őket. Vagy nézze a médiát. A híreket ingyen is el lehet érni, de még én is előfizetek a Wall Street Journalra, mert olyan mélységet és analízist kapok tőlük, amiért úgy gondolom, megéri fizetni. És magazinokért is fizetek, mert értékelem, hogy vannak olyan emberek, akik órákat gondolkodnak azon, mit is jelent egy-egy hír valójában.

Ha este hazamegy, zenét hallgat, vagy inkább a Wall Street Journalt böngészi?
– Egyfolytában zenét hallgatok. Négyéves koromban kezdtem el gitározni, ötévesen pedig megkaptam az első számítógépemet. Ezekkel éltem végig az egész életemet. Szeretem a zenét, ezért indítottam el a Spotifyt. Folyamatosan lejátszási listákat készítek a lányomnak, még ebédhez is van playlistem.

Névjegy – Daniel Ek

• 1983. február 21-én született Stockholmban.

• 14 évesen alapította első cégét. A Spotifyt Martin Lorentzon vállalkozóval közösen hozta létre 2006-ban. A szolgáltatás 2008 óta érhető el.

• A Spotify ingyenes felhasználói fiókkal rendelkező használói ma már korlátlan mennyiségű zenét érhetnek el a korábbi havi 10 óra helyett.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan