Szirmai Péter: Elsősorban olvasó vagyok

„Elsősorban olvasó vagyok. Írni csak akkor szoktam, ha valami erős élmény ér. Ezek ihlették áléletrajzaimat, stílusutánzataimat, illetve azokat a novellákat is, melyekben egy-egy nagy elődöt próbálok megidézni.”
Mikor kezdett el írni?
– Mondhatom, hogy mindig is írtam, de 2004-ben tudatosodott bennem, hogy komolyan kell vennem az írást. Az első regényemet 2007-ben publikáltam. Utána rövidprózákkal, kisebb elbeszélésekkel kísérleteztem, azóta ennél a formánál maradtam. Alkatomnak ez felel meg legjobban. Sokat publikáltam folyóiratokban, és az így megjelent prózákból a legjobbakat kiválogatva állítottam össze két novelláskötetet: az elsőt 2011-ben, a másodikat 2013-ban. Mindkettő a Hungarovox Kiadónál jelent meg.

Kik voltak hatással önre?
– Gyerekkoromban a kalandos történeteket szerettem. Felnőttkoromban találtam rá Kafkára, majd a latin-amerikai irodalomra, Borgesre, Julio Cortázarra stb. Persze sok kedvencem van. A magyar irodalomból Gelléri Andor Endre, Bodor Ádám, Krasznahorkai László áll közel hozzám.

Más szóval inkább a mágikus realizmus alkotói. De térjünk rá magukra a művekre.
– A novelláskötetekről beszéljünk: jobban sikerültek, mint a regény.

Két vékony kötetről van szó, amelyek külalakjukban nagyon hasonlítanak egymásra.
– Igen. Arra gondoltam, hogy meghatározok egy külső formát, melyből azonnal kiderülhet, kinek a könyvét tartja kezében az olvasó. Klasszikus festményeket választottam a címlapra, amelyek nem témájukban, hanem hangulatukban kapcsolódnak a novellákhoz. A csekély oldalszám sem véletlen: a szöveg sűrítettségéből adódik.

Az elbeszéléseknek mindkét kötetben többé-kevésbé nyomasztó a légkörük. Azt gondolom, hogy az atmoszféra megteremtése nagyon fontos önnek.
– Igen. Az atmoszféra és a filozófia kulcsfontosságú. A történet háttérbe szorul, nem vagy alig lényeges. A hatalom és az egyén viszonyával foglalkozom. Az érdekel, hogy a hatalom hogyan telepszik rá az emberre, és hogy van-e kiút ebből a csapdahelyzetből.

Mit jelent önnek az írás?
– Elsősorban olvasó vagyok. Írni csak akkor szoktam, ha valami erős élmény ér. Ezek ihlették áléletrajzaimat, stílusutánzataimat, illetve azokat a novellákat is, melyekben egy-egy nagy elődöt próbálok megidézni. Például Gabriel García Márquez A szerelemről és más démonokról című regénye különös bizonyítékul szolgál egyik irodalmi nyomozásom során.

Mik a tervei a jövőre nézve?
– Nincsenek előre megfogalmazott, kőbe vésett terveim. Ha új élmények zörgetnek, szélesre tárok előttük ajtót-ablakot.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan