Imázsépítés fesztiválozva

A modern értelemben véve fesztiválnak nevezhető rendezvények évszázados múltra tekintenek vissza: az isten- és tavaszünnepekből alakultak ki, az ókorban és a középkorban meg is őrizték rituális jellegüket, de egyre hangsúlyosabbá vált a világi jelleg is, mígnem a 19–20. század fordulóján a világi művészetek kerültek a fesztiválok középpontjába.
A 70-es években a tömegturizmus elterjedésével a fesztiválok száma megugrott, és a turizmus különleges hajtőerejévé váltak ezek a rendezvények. Sokan a fesztiválok miatt kelnek útra, és a jelenlegi helyzet szerint Magyarországot nagyon is érdemes ezért felkeresni.

– Majdnem minden magyar település rendez fesztivált, így akár több ezerre is rúghat a számuk – mondta Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetője a fesztiválok jelentőségéről tartott kerekasztal-beszélgetésen. Persze ez a tágabb fesztiválértelmezés szerinti számvetés, viszont szűkebb értelmezés szerint is van közel 200 fesztiválunk.

– Ezek élővé teszik a rendező településeket, a környezetet, megismertetik a helyi szokásokat, kultúrát, ételeket és italokat a turistákkal is – mondja a főosztályvezető. Emellett meg is nyújtják a turisztikai főszezont, továbbá ellene hatnak annak a tendenciának, hogy a turisták Budapestre és a Balatonra koncentrálnak igazán. Ez pedig növeli az egyes térségek adóbevételeit és a munkahelyek számát.

Hogy a fesztiválok pontosan mekkora forgalmat generálnak összességében, azt átfogó adatok hiányában nem tudhatjuk, de vannak olyan rendezvények, amelyek készítenek ilyen felméréseket. A Sziget  például 3,2 milliárd forintos forgalmat generál – tudtuk meg Kundi Viktóriától, aki a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének adjunktusa.

– A fesztiválok kitörési pontot jelentenek. Nemcsak a gazdasági hatásaik jelentősek, imázsformáló erejük is van – mondta. A két legnépszerűbb fesztiváltípus szerinte a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztivál. Arról folyamatos a vita, hogy melyik viszi a prímet, de abban mindenki egyetért, hogy a két legjelentősebb csoport ez. Arról is, megoszlanak a vélemények, hogy mit érdemes fesztiválnak nevezni. Van, aki szerint megtévesztő lehet a külföldiek számára az, hogy kifejezetten kis események is ezt a nevet viselik.

A fesztiválok két legjelentősebb csoportja a gasztró és a zenei (Fotó: Kálló Péter)


A fesztiválok a környéken élők nyugalmát zavarhatják, de szűk réteget érint ez
a probléma Csákovics Gyula, a Balaton Soundot idén nyolcadik alkalommal befogadó Zamárdi polgármestere szerint. Náluk a panaszok nem is a fesztivál területén, hanem a szállásokon bulizókkal kapcsolatosak, a fesztiválbejárathoz közel élő nyaralókba pedig ilyenkor egyszerűen nem jönnek le, vagy kiadják a házakat.

– A környezeti terhelést el kell fogadni – fogalmazott.Sokkal hosszabban sorolta ugyanakkor az esemény pozitív hozadékait. – A közvetlen bevételünk 60 millió forint a fesztiválból. Ehhez jön az ebben az időszakban megugró idegenforgalmi és megemelkedő iparűzési adó. Egyre többen akarnak Zamárdiban rendezvényt szervezni a Balaton Sound hatására, és erre az időszakra már december óta nem lehet szállást foglalni – mondta.

Mindezeknek köszönhetően évek óta nem emelnek építményadót, ingyenes maradt a parkolás a településen, a fejlesztésekhez, pályázati pénzekhez szükséges önrészt pedig nem kell hitelből állniuk. A boltok közt van olyan, amely bezáráson gondolkodott, de ma már bővít, míg a szobákat kiadó lakosok mindennapi kiadásaikat tudják finanszírozni bevételeikből.
 

További hatások

Sok diák nem bulival, hanem munkával tölti a fesztiválokat, ezekből a bevételekből tudja finanszírozni például a tanulmányait.

A szponzoroknak többek között a márkaépítést és a fejlesztések kipróbálását teszik lehetővé a fesztiválok Joris Huijsmans, a kerekasztal-beszélgetést szervező Heineken Hungária vezérigazgatója szerint.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan