Meghalt Psota Irén

Életének 87. évében csütörtökön elhunyt Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésze - közölte a színház.
Mint írták, a művésznő hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el.

Psota Irént a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Psota Irénnel a magyar színháztörténet és a színház legendás színésznője távozott. Klasszikus és kortárs drámák, vígjátékok és musicalek főszerepeinek tucatjait játszotta el, minden műfajban és minden szerepében kiemelkedőt alkotott, a színpadon és a magánéletben is rendkívüli hatással volt a kollégáira és a közönségre. Egyedi orgánuma és megjelenése különlegessé tette a legkülönlegesebbek között - hangsúlyozza a színház a méltatásban.

Szerelmek, őrültségek, lángolások

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében Psota Iréntől egy idézetével búcsúzik: "Mindent óriási energiával csinálok, különben nem volna értelme. Engem a szerelmek, sikerek, kalandok, az őrültségek, a lángolások éltetnek. Meghalok és újjászületek. Mennybe megyek, aztán a pokolba. A végletek embere vagyok" - mondta magáról Psota Irén.

Tarlós István főpolgármester közleményben tudatta, hogy mély fájdalommal vette tudomásul Psota Irén halálhírét. "A színésznő halálával a fővárost és a színésztársadalmat pótolhatatlan veszteség érte. Psota Irént, aki 2014-ben lett Budapest díszpolgára, a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti" - olvasható a közleményben.

Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten. Gyermekkorától a színészi pályára készült. 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött, ahol olyan legendás művészekkel játszott együtt, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt.

80 évesen vonult vissza a színpadtól

A színházi adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, számtalan filmben és tévéjátékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!

Utolsó színházi munkája Psota, Psota, Psota! című önálló estje volt a Madách Színházban. A 80. születésnapja után, 2009. április 11-én játszott utoljára, aznap vonult vissza a színpadtól.

Munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től volt a nemzet színésze.

Szirtes Tamás: Psota Irén zseniális színésznő volt

"A legnagyobbakkal játszott együtt és köztük ő volt talán a legnagyobb" - emlékezett Psota Irénre az igazgató.

Psota Irén korszakos színésznő volt, zseniális, legendás, nagyszerű színész. Ő volt az az ember, aki semmi más nem lehetett volna az életben, csakis színész - mondta Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója.

Psota Irén művészetén keresztül értette meg, mi az, hogy színészet - jegyezte meg. A vele való közös munka során világosodtak meg számára ennek a varázslatos, ugyanakkor rendkívül kegyetlen pályának a végletei, szélsőségei, az, hogy ezt a pályát csak úgy lehet igazán méltón művelni, hogy az ember teljesen odaadja a személyiségét, az életét, az egyéniségét az imádott foglalkozásnak. "Azt a fényt és árnyékot, amit a színészet jelent, rajta keresztül értettem meg" - fogalmazott a rendező.

"Psota Irén nagybetűs színésznő volt. Csodálatos találkozás ez tehetség és foglalkozás között, fényes, dicsőséges pálya. Méltán imádták, ő a magyar színészet egyik meghaladhatatlan csúcsa" - mondta.

Szirtes Tamás kiemelte, hogy 1960-ban az újkori Madách Színház története a jelenlegi körúti épületben Brecht Kaukázusi krétakörével indult: Psota Irén csodálatos Gruse-alakításával Ádám Ottó rendezésében. A színésznő pályája során nagyon nagy szerepeket játszott el itt, köztük a Hamlet Gertrudját, a Yerma címszerepét, a Koldusopera Pollyját, a Vőlegényben Kornélt, a fiatal lányt, aztán sok évvel később az Anyát, A vörös malom Rex Infernusát, főördögét - sorolta, hozzátéve, hogy fantasztikus darabok és alakítások fűződtek Psota Irén nevéhez.

Szerednyey Béla: szenvedélyes színésznő és ember volt

"Langyos sose, vagy hideg, vagy forró volt" - méltatta a színésznő pályafutását Szerednyey Béla.

Psota Irén végletes színésznő volt, szenvedélyes, egész munkássága ennek a szenvedélynek a mentén haladt - mondta Szerednyey Béla színész.

Felidézve első közös munkájukat a színész elmondta: Psota Irén igazi "madáchos színész" volt, de tett egy vargabetűt a Nemzeti Színházban, ahonnan a nagy visszatérése 1988-ban a Doctor Herz című musical volt. Szerednyey egy alkoholista segédszínészt alakított, akit Psota Irén szerepe szerint felkarolt és segített.

"Az életben pontosan ugyanilyen segítőkész volt, rettenetesen sokat köszönhettem akkor neki" - hangoztatta a színész, hozzátéve, hogy kollégáihoz mindig alázattal fordult, a régi színésziskola a zsigereiben volt.

Felidézte, hogy különleges, anya-fiú kapcsolat fűzte a színésznőhöz, aki Psótanyának nevezte magát, míg Szerednyeyt tréfásan Fiómiónak becézte.


Emlékeztetett arra, hogy az általa koreografált az Apácák című musicalben a főszerepet játszotta a színésznő. Az utolsó színpadi munkája a Psota, Psota, Psota! című önálló est volt a Madách Színházban, a produkció színpadra állításában Szerednyey Béla is közreműködött koreográfusként.

"Mikor abbahagyta, próbáltam visszacsábítani, hiszen nem volt olyan előadás, hogy ne tapsolt volna állva a közönség" - hangsúlyozta Szerednyey Béla, hozzátéve, hogy Psota Irén búcsút vett a színpadtól, mert királynőként akart megmaradni a közönség emlékezetében, megőrizve méltóságát.

Felidézte, hogy azon kevesek közé tartozott, akik rendszeresen meglátogatták a színésznőt az otthonában, nyár óta azonban már csak telefonon tartották a kapcsolatot. Mindenki tiszteletben tartotta, hogy visszavonultan akar élni - hangsúlyozta.

Szerednyey Béla kitért arra is, hogy Psota Irén élvezte az életet: szeretett enni és utazni. "Felhőtlenül jól éreztem magam vele, de ugyanakkor nagyon kemény is tudott lenni, nem bírta elviselni a tehetségtelenséget, amelyet tűzzel-vassal üldözött" - emlékezett a színész.

Törőcsik Mari: elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét

Psota Irén halálával elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét, "elment vele az életem egy része" - mondta Törőcsik Mari, a nemzet színésze.

Törőcsik Mari felidézte, hogy mielőtt megismerte Psota Irént, azelőtt látta már színpadon: már maga is színésznő volt, amikor a Városi Színházban egy elegáns extrád műsorban látta. "Egyszer csak befutott a színpadra Psota Irén egy csodálatos, hófehér organza ruhában, amelynek térdig érő bő szoknyája volt, elkezdett énekelni valami hihetetlenül vidám dolgot, és én egyszer csak elkezdtem sírni. Attól a tehetségtől, ami áradt felém" - emlékezett Törőcsik Mari.

Arra a kérdésre, hogy sokszor játszottak-e együtt, azt mondta: annyira be voltak zárva a saját színházukba, hogy nagyon ritkán találkoztak a színpadon. "De nagyon gyakran beszéltünk telefonon és össze is jártunk, nagyon-nagyon szerettük egymást" - hangsúlyozta, hozzátéve: bár tudta, hogy Psota Irén beteg, mégis váratlanul érte a halála, úgy szakadt rá az elvesztése.

Makk Károly: Magyarország egyik legnagyobb egyéniségét veszítettük el

Psota Irén halálával Magyarország egyik legnagyobb egyéniségét, tehetségét veszítettük el - mondta el Makk Károly rendező a csütörtökön meghalt színésznő pályafutását méltatva.

Psota Irén minden szempontból különleges tehetség volt: mint ember, mint színésznő és mint társ. Egy olyan egyéniség volt, akit nem lehet máshoz hasonlítani - emlékezett a Kossuth-díjas filmrendező.

Mint fogalmazott, nagyon szeretett Psota Irénnel dolgozni, mert mindent el tudott játszani, mindent megérzett és megértett.

Felidézte, hogy Psota Irén gyakran fordult hozzá tanácsért. Minden színész azt adja vissza, ami benne van. Psota Irén a tehetséget, a becsületet, a tisztességet, az álmokat - fogalmazott Makk Károly.

Psota Irén benne van a világ színészetének aranykönyvében - hívta fel a figyelmet a rendező, hozzátéve, hogy a színésznő halálával akkora művész távozott, hogy a veszteséget csak később lehet felmérni.

Makk Károly filmjei közül Psota Irén szerepelt többek között a Ház a sziklák alatt, Az utolsó előtti ember, Mit csinált feleséged 3-tól 5-ig?, Egy erkölcsös éjszaka, A bolond lány, valamint Az utolsó kézirat című alkotásban.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu