Újra több az olvasó a könyvtárakban

Alkalmazkodtak az új kor követelményeihez, immár élen járnak a digitális kultúra közvetítésében. A kilencvenes évek végére 1,3 millióra esett vissza a beiratkozottak száma, most 1,5 milliónál is többen vannak. A tinik érdeklődését a legnehezebb felkelteni, nekik külön programokat kínálnak.
Sokan azt gondolják, hogy az internet, a tévé és a sok-sok szórakozási lehetőség „elavulttá teszi”, megfojtja a könyvtárakat. Ám az adatok azt támasztják alá, hogy ez tévedés: ahogy a könyvkiadás tovább virágzik, a könyvtárak is élnek. De persze nem úgy, ahogy eddig – nekik is alkalmazkodniuk kell a korhoz.

Újra több a látogató

A kilencvenes évek elején 1,48 millió beiratkozott könyvtári olvasója volt az összesen mintegy 4300 könyvtárnak a KSH adatai szerint. Egy évtized alatt, a kétezres évek elejére az intézmények száma ezerrel csökkent, alig 3200-ra, a beiratkozott olvasóké pedig százezerrel: alig haladta meg az 1,3 milliót. Aztán trendforduló következett: lassan nőni kezdett a könyvtárak és az olvasók száma is. 2014-ben már 1,527 millióan voltak beiratkozva a csaknem 3900 könyvtárba.
 
Az a trend viszont nem változott, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent az egy év alatt kikölcsönzött könyvtári egységek (könyvek, lemezek, filmek stb.) száma: a rekordot jelentő, 1994-es csaknem 38 millióról 2014-re alig 23 millióra.

Otthonos légkör

A könyvtárak többsége ma is sajátos légkörrel, biztonsággal, otthonossággal rendelkezik, amelyre sokaknak szükségük van – mondta el Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke. – A személyes kapcsolatot, a személyre szóló ajánlást, a segítségnyújtást nem helyettesíti a digitális kínálat. A digitális szolgáltatások igénybevételéhez sokaknak még ma is a könyvtárak nyújtják az infrastrukturális feltételeket éppúgy, mint a használathoz szükséges tudást – tette hozzá.

Digitális közvetítők

A könyvtárak élen járnak a digitális kultúra közvetítésében, az elsők között törekedtek arra, hogy gyűjteményeiket hozzáférhetővé tegyék az interneten: kezdetben cédulakatalógusaikat váltották fel elektronikussal, ma pedig egyre több dokumentum férhető hozzá digitálisan is.

Tájékoztató szerep

– A digitális forradalom miatti kihívás az, hogy a könyvtárak versenyképesek legyenek: elsősorban forrásazonosítással, hivatkozással, a szerzői jogok betartásával közzétett szolgáltatásaikkal, tanulást, információszerzést támogató tudástáraikkal. Sokan rövid idő alatt, gyors és szakszerű tájékoztatást várnak egyre speciálisabb területeken, egyre célirányosabb információelérést kívánnak a korábbi dokumentumkínálat helyett – mondta Ramháb Mária.

A legnagyobb változás a kistelepülések könyvtáraiban tapasztalható.

– Az utóbbi években fokozatosan épült ki a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, ami azt jelenti, hogy a megyei könyvtárak biztosítják 2520 ötezer lakos alatti településen a könyvtári szolgáltatást állami támogatással – tette hozzá az elnök. 

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elmondta: a könyvtárakban egyszerre van igény a hagyományos és a virtuális szolgáltatásokra is. Egyre nagyobb teret hódít a távhasználat. 

Közösségi hellyé válik

– A hagyományos és a digitális könyvtárhasználat a legtöbb látogató esetében kiegészíti egymást. A könyvtárnak  proaktívnak kell lennie a digitális világban. Igyekszünk az új igényeket felmérni, és alkalmazkodni. A könyvtár közösségi hellyé is vált, ahol programokat tartunk: esteket, kiállításokat, kézműves foglalkozásokat, koncerteket, író-olvasó találkozókat – mondta el az FSZEK főigazgatója.
 

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár távhasználóinak száma 400 ezerről 3,5 millió főre emelkedett.


A Szabó Ervin Könyvtár beiratkozóinak száma az elmúlt öt évben kismértékben csökkent: 2011-ben 292 ezer, jelenleg 290 ezer beiratkozottjuk van. – A beiratkozók egyre kevesebb dokumentumot kölcsönöznek: 2011-ben 4,4 milliót, tavaly pedig 3,7 milliót kölcsönöztek ki, ami főként a dokumentumok digitalizálásával magyarázható. A kézikönyvtár helyi használatát érzékelhetően felváltja a gyors információt adó internet – mondta Fodor Péter.

Sűrű vizsgaidőszak

A nyilvános közkönyvtárakat, így a Szabó Ervin Könyvtárat is, minden korosztály látogatja. A legforgalmasabb időszakok a központi könyvtárban, a nagyobb tagkönyvtárakban a vizsgaidőszakok, hiszen a beiratkozók 52%-a iskolás vagy egyetemista. – Korábban probléma volt, hogy a 24-25 éves egyetemisták tanulmányaik befejezése után nem maradtak könyvtárhasználók, de ma már sokkal jobban érzékeljük a középkorosztály jelenlétét is. A 8–16 éves olvasók is a könyvtárak használói, de mivel náluk a digitális világ már evidencia, így számukra folyamatosan érdekes újdonságokat, programokat kell nyújtanunk. A Főpolgármesteri Hivatal támogatja az „iskolakapun kívüli” programokat: vetélkedőket, pályázatokat, művelődési élménytáborokat. A legidősebb korosztály számára pedig nyújtunk olyan szolgáltatást is – tette hozzá –, hogy házhoz szállítjuk a könyveket, a dvd-ket és a folyóiratokat.     

Minden korosztály

A közkönyvtárakat minden korosztály látogatja, mivel a könyvtárosok egyre inkább figyelnek arra, hogy mindenkinek saját érdeklődését, sajátosságait megcélozva kínáljanak szolgáltatásokat. 

A bababarát könyvtár egyre több helyen természetes: hét éve a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár innovációjaként indult a 3 év alattiak könyvtári foglalkozásainak kialakítására, mára országosan több ezer babának van babaolvasójegye. 

Sok idős ember tanulja a digitális írás-olvasást a könyvtárak Nagyinet tanfolyamain, hogy internethasználókká válhassanak, megszerezve
az önálló tájékozódás, kapcsolattartás tudását, a  tanfolyamok befejeződésével pedig sok helyen önállóan működő nagyiklubok jönnek létre. 

A tinik érdeklődését a legnehezebb felkelteni, számukra igyekszenek csapatversenyeket, alkotó munkára ösztönző lehetőségeket nyújtani.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu