Hushegyi Gábor, a kiállítás egyik kurátora elmondta: az időszakot időrendben mutatják be 1989. november 17-től, a prágai tüntetés szétverésétől december 29-ig, Václav Havel elnökké választásáig. A falakon mintegy 30 tablóra helyezték ki a korabeli dokumentumokat, plakátokat, fotókat, a nem kommunista cseh, szlovák és szlovákiai magyar lapok kivágott cikkeit, ellenzéki szervezetek programnyilatkozatait.

A történelmi események, az összefüggések szemléltetésére nagy mágnestáblát is kihelyeztek Közép-Európa térképével; erre a megfelelő helyre be lehet tenni az egykori kommunista vezetők képét és kicserélni a forradalom ikonjainak arcmásával, például Václav Havelével, Tőkés Lászlóéval vagy Lech Walesáéval, emellett az ellenzéki pártok logóival is lehet játszani a mágnestáblán.

Mint a kurátor fogalmazott, Csehszlovákia 1989 tavaszán még "reménytelen" kommunista ország volt, és a kiállításon bemutatják, hogy "felrázásában" Magyarország milyen nagy szerepet játszott. Ennek része volt, hogy Budapestről szerveztek akciót Havel szabadon bocsátása érdekében, a Magyar Televízió Panoráma című műsora pedig egy héttel a "bársonyos" forradalom kirobbanása előtt Havel-, Dubcek- és Menzel-interjút sugárzott. Ezeket az akkor készült interjúkat a kiállításon meg is lehet nézni. A Szlovák Filmintézet 20. évfordulóra összeállított dokumentumfilmjeit kivetítőkön követhetik a látogatók.

A tárlatot - amely december 2-ig tart nyitva - a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló egysége, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma anyagából állította össze Hushegyi Gábor és kurátortársa, Papp Sándor.