– A lemez az emlékezésről szól. Ezzel a mindenki által ismert dalkinccsel mintha valami közös, tudattalan részbe nyúltunk volna, kiemeltünk valamit, és a magunk képére formáltuk. Így szintetizálódott a mi saját világunk a régi dalokkal.
Hogyan választották ki a dalokat?
– Eleinte volt legalább 150 dal, ami szóba került, ezt kellett szűkítenünk. Többnyire magyar előadóktól választottunk,
de szerepel benne Stevie Wonder vagy Whitney Houston egy-egy dala is, hisz ezeket már én is hallgattam annak idején.
Kikkel dolgozott együtt a lemezen?
– Csodálatos muzsikusok játszanak rajta: nem egy alomból valók, hiszen dzsessz-, klasszikus és népzenészek is vannak köztük. Nagyon jó volt hallani, érezni az ő kapcsolódásaikat velünk meg a zenével.
Hogy került kapcsolatba ezekkel a dalokkal?
– Két év óta éneklem többek közt az Utánam a vízözönt a Bőhm György-féle táncdalkoncerteken. A lemezen ez a dal például balkáni-cigányos hangszerelésben szól. A Nagy utazást Geszti Péter osztotta rám egy koncerten – nagyon megérintett ez is. A készülés része volt egyébként az anyaggyűjtés is, sok lemezt, sok dalt hallgattam meg például a Rózsavölgyiben, volt olyan, amely rögtön megtetszett, volt olyan is, amellyel lassabban barátkoztam meg.
Logikai játék a számokkal
