Ezek egyike volt az aztékok fenséges, de véres birodalma. Amikor a szakállas fehér lovasok odaérkeztek, a mai Mexikó teljes területét uralták: 38 különböző indián államalakulat adózott nekik.
A mexika (más néven: azték) nép 1325-ben építette zseniális „úszó fővárosát”, Tenochtitlánt, a mai Mexikóváros helyén. Száz évvel később jött létre az az agresszív, háborúkra alapuló birodalom, amelynek fő gazdasági alapját a leigázott népek hadisarca képezte.
Az aztékok a háborúzást szent cselekedetnek tekintették: a nagy ünnepek előtt igyekeztek foglyokkal feltölteni börtöneiket, mivel vallásukban központi helyet foglalt el a véráldozat. Az aztékok évente 10–50 ezer embert áldoztak fel. A fiúgyermekeket már ötéves koruktól katonai iskolákban nevelték.
A társadalmuk is egyszerű, kegyetlen, ám a maga módján igen hatékony volt: a nemesség (harcosok és papság) uralt mindent, élén az uralkodóval; kiváltságosok voltak a jómódú kereskedők is – majd alattuk a köznép széles, elnyomorított tömege (földművesek, kézművesek, egyszerű kereskedők).
És volt egy társadalom alatti csoport is, a rabszolgáké. A „fehér ember előtti” Mexikóban igen könnyű volt rabszolgát szerezni emberrablás vagy hadizsákmány révén. Egyes bűntettek megtorlása is lehetett a rabszolgasors, és gyakran az apák is eladták gyermekeiket rabszolgának. Ezzel együtt ez a rabszolgasors „enyhébb” volt az európai ókori fajtánál: lehetett tulajdonuk, csak igen erős indokkal lehetett őket eladni, és gyermekeik már szabadnak születtek.
Az aztékok a „Tollas Kígyó” (Quetzalcoatl) gyermekei: ő az elűzött isten, akinek visszatérését megjövendölték. A spanyolok érkezésekor azt hitték, ő tért vissza hozzájuk, és Hernán Cortés a Tollas Kígyó földi megtestesülése.
A mai Mexikóban számtalan helyen lehet megtalálni építészetük nyomait, nyelvük, a náhuatl (navatl) pedig ma is él – ez a legtöbb ember által beszélt indián nyelv, amelyből paradicsom („tomato” és avokádó szavunk is származik.
Hernán Cortés, a hódító
Szerencselovagok, akik hódítókká – és tömeggyilkosokká – lettek, Isten nevében... Ők a konkvisztádorok, akik a spanyol király és a katolikus egyház nevében elsőként hódították meg Amerikát, és megsemmisítették a nagy indián civilizációkat – kincseiket Európába hurcolva, népeiket alávetettségbe döntve.
Az Azték Birodalom bukását is egy ilyen férfi, Hernán Cortés (régebbi könyvekben: Fernando vagy Hernando Cortez) okozta. Egy spanyol kisnemesi családba született; fiatalon elhatározta, hogy a most felfedezett Újvilágban keres megélhetést. Így 19 évesen, 1504-ben lépett először az amerikai kontinensre. Előbb Hispaniola szigetére (ma: Haiti és Dominikai Köztársaság), majd Kubába költözött, ahol polgármester is lett.
1519-ben egy spanyol expedíció kapitányává választották, amelynek célja a kontinens felfedezése és meghódítása volt. Novemberben érkezett meg a Mexikó-völgybe, ahol találko-
zott az Azték Birodalom uralkodójával, Moctezumával. Egy évvel később vérrel és tűzzel leigázta az aztékokat, miután lerombolta fővárosukat, feldúlta termékeny földjeiket, és országuk kincseit Spanyolországba szállíttatta.
Cortést beperelték, ezért visszament Spanyolországba, ahonnan nem alkirályként, csak vezérként küldték vissza Mexikóba; ezért újabb utakra indult – ő fedezte fel pédául
Kaliforniát. Később hazatért, Algériában harcolt a törökökkel, majd újra Mexikóba utazott, ahol mellőzötten halt meg 1547-ben.
A Nagy civilizációk
16 kötetes könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A tizedik kötet (Aztékok) már kapható; ára 1590
forint. A következő kötet: Iszlám. A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba.
Az újságárusoknál megveheti őket; kéthetente szerdán jelennek meg. Elő is fizethet közvetlenül a kiadónál. Telefon: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582, e-mail: kossuthvevoszolg@t-online.hu
www.nagycivilizaciok.hu, www.kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu
A Világhíres festők című sorozat is kéthetente
szerdánként jelenik meg, egy hét eltéréssel a Nagy civilizációkhoz képest.
Logikai játék a számokkal
