Manapság nem igaz a száz évvel ezelőtti mondás, ha Hollywoodban magyar vagy, akkor előnyhöz jutsz. A színészeknek meg kell küzdeniük az angol nyelvvel, a versenytársakkal és nem utolsó sorban idegen kultúrával.

Még mielőtt valaki Los Angelesbe akar menni szerencsét próbálni, tisztában kell lennie azzal, hogy hagyományos értelemben vett kőszínházat szinte csak a keleti parton lehet találni, ezért a legtöbben a filmezéssel próbálkoznak.
A tehetség mellett az áttöréshez kitartásra, szorgalomra és nem utolsósorban sok szerencsére van szükség.

Fekete Judit egy éve él Los Angelesben. A tanulmányait az USA-ban és Londonban végezte, ezért az angolt anyanyelvi szinten beszéli, de a konkurencia így is nagyon nagy. Elmondása szerint „személyes kapcsolatok nélkül nagyon nehéz befutni, mert minden pincér híres színész akar lenni. Csak úgy lehet felvenni a versenyt, ha drámakurzusokra jársz, folyamatosan képzed magad, forgatókönyvet írsz, és alternatív színházakban szerepelsz. Meg kell teremtened magadnak a lehetőséget, és nem ölbe tett kézzel várni, mikor figyelnek fel rád!”

Haumann Máté 2008-ban egy egész évadot töltött Hollywoodban. Akkoriban a helyzetet tovább nehezítette, hogy a gazdasági válság miatt kevesebb filmet forgattak, a lehetőségek is beszűkültek, de jelentkező továbbra is bőven akadt.

Máté elmondta: „Los Angelesben az emberek nap mint nap tömegesen próbálkoznak. Már ahhoz is nagy szerencse kell, hogy személyesen megmutathasd a rendező és a producerek előtt, mire vagy képes. Nekem egyszer már sikerült közel kerülnöm egy komoly feladathoz a Universal Studiosnál, ahol az utolsó körben már csak ketten maradtunk, de végül a másik fiút választották.”

A szerződéseket általában több évre kötik, és a végső döntést a tehetségen kívül befolyásolja pl., hogy ki kit ismer, esetleg a munkavállaláshoz szükséges papírokat mennyire könnyű elintézni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a komolyabb szerepekhez szakszervezeti tagságra van szükség, de a tagok ezután nem szerepelhetnek kis költségvetésű filmekben és nem vállalhatnak ingyenes munkákat sem.

Bordán Lili több éve Hollywoodban játszik, és hisz is a networkingben, vagyis a kapcsolatok építésében, meg nem is. Kiemelte: „A kapcsolatoknál sokkal fontosabbnak tartom, hogy képben legyünk, hogy kikkel dolgozunk.
Amikor Antony Zaikurrel dolgoztam együtt, tisztában voltam vele, ő a CSI és a Helyszínelők producere, így a forgatás utáni stábbulira már felkészülten mentem.”

A színészek egyöntetűen azt mondták, hogy ha sikerül egy szerep, akkor nagyon kell örülni, de ha mégsem, akkor sem szabad feladni. Próbálkozni, tanulni kell tovább, hiszen ki tudja, végül melyikükből lesz hollywoodi világsztár.


SZÍNÉSZNEK IS KELL A MARKETING

Gáti Kati, az egyik legsikeresebb magyar színésznő Hollywoodban

– Sok fiatal, aki idejön, azt hiszi, elég, ha szép vagy tehetséges, ami önmagában kevés a sikerhez. Iszonyú kitartónak kell lenni, keményen kell dolgozni és nem szabad mindent az ügynökre hagyni. Az egyik ügynököm azt mondta, azért kap csak 10%-ot, mert a maradék 90% a színészen múlik!

– Az első sikerek után pedig törekedni kell arra, hogy a szakma emlékezzen rád, pláne ak­kor, ha 50 000 fotót kapnak egy szerepre, de a neved vagy arcod benn van a fejük­ben! Ehhez pedig rengeteg marketingre van szükség, hiszen a színész is csak egy olyan „tárgy”, mint a Coca-Cola.


MAGYAROK ÉS A RÉGI HOLLYWOOD

Lugosi Béla
Eredeti nevén Blaskó Béla. A Tanácsköztársaság idején a színészszakszervezet egyik legaktívabb tagjá­nak számított, ezért később emigrálnia kellett. 1921-ben egy szállítóhajó gépészeként érkezett New Orleansba. 1927-ben a Broadwayn játszotta először Drakula grófot. A produkció 500 előadást ért meg, és rendkívül sikeresnek számított, ezért a Universal stúdió őt szerződtette a híressé vált film főszerepére is.


Gábor Zsazsa
Az egykori Miss Hungary 1941-ben testvérei után ment Hollywoodba. Néhány évvel később az Oscar-díjas John Huston rendezte Moulin Rouge-ban már a női főszereplőként tűnt fel a mozivásznon. A következő években olyan híres­ségekkel játszott együtt, mint Mel Ferrer, Orson Welles, Charlton Heston, Janet Leigh és Marlene Dietrich.


Bánky Vilma
Az egyik legnépszerűbb magyar némafilmszínésznő. Az egyik forgatása alatt Samuel Goldwyn, a legnagyobb amerikai filmtröszt vezére, Budapestre érkezett, és felhívták a figyelmét a tehetséges színésznőre. A találkozás után Bánky Vilmára Goldwyn személyes felfedezettjeként tekintettek. A hollywoodi némafilmekben Rudolf Valentino, majd Ronald Colmann állandó partnereként vált híressé.

Lukács Pál
Sokáig a Vígszínházban játszott Budapesten, de a két világháború között egy ideig dolgozott Németországban is, majd kiment Hollywoodba. Eleinte némafilmekben szerepelt, olyan korabeli híres színésznők oldalán, mint Pola Negri. A hangosfilmek előretörésével kiválóan megtanult angolul. 1943-ban az „Őrség a Rajnán” című drámájának férfifőszerepéért megkapta az Oscart, majd 1944-ben a Golden Globe-ot is.


Bokor Pál: „25 év fölött egyre kevesebb a bejutás esélye”

Könyvsorozatot írt Hollywoodról. Ön szerint mi az oka, hogy nincsen jelenleg egyetlenegy magyar világsztár sem?
– A magyarok többsége az angolt nem anyanyelvi szinten beszéli, általában van valamilyen akcentusuk, amit a rendezők és a producerek csak speciális esetben fogadnak el. Másrészt Holly­wood a szakmában mágnesként működik. Az erős versenyben pedig a személyes kapcsolatok felértékelődnek. Har­madrészt van egy Screen Actors Guild színész- szakszervezet, ami nem engedi, hogy egy nem tag komolyabb szerep­hez jusson. A tagságnak viszont kemény feltételei vannak.

A berobbanáshoz mire van szükség?
– A legtöbb esetben a tehetségen és kapcsolatokon kívül egy jó adag szerencsére. Ettől függetlenül az első lépés a saját castingügynök, mert ő van kapcsolatban a stúdiókkal, és ki tudja vá­lasztani, melyik meg­hall­gatásra érdemes elmenni. A sorozatokba keresnek új szereplőket, ezért inkább itt kell próbálkozni.

Mit tanácsolna egy kezdő színésznek, aki tervezi, hogy kimegy?
– Ha nincs kinti filmes ismerős, akkor végig kell gondolni, hogy mi az, amiben jó lehet, pl. ha valaki ügyesen torná­szik, elmehet kaszkadőrnek, de a jó hang is előnynek számít.