Degas, a híres ismeretlen

Edgar Degas, a modern nagyvárosi élet talán egyik legismertebb festőjének egy fiatalkori jegyzetfüzetében a következő mondat olvasható: „Szeretnék híres lenni és ismeretlen.”
Különleges, balett-táncosokat ábrázoló festményei, meghökkentő kompozíciójú lóversenyképei, fürdőző nőkről készült intim pasztelljei híresek lettek, de talán mindmáig nem ismerjük eléggé a 19. században hatvan éven át fáradhatatlanul és kitartóan dolgozó, szenvedélyesen kísérletező, új utakat kutató sokoldalú művészt.

Degas-ra egyaránt hatott a realizmus és a század festészetének jelentős új irányzata, az impresszionizmus – ahová időnként besorolják –, de ő mindvégig szuverén személyiség maradt. Tisztelte és tanulmányozta a hagyományokat, a régi korok nagy alkotásait, ismerte saját korának minden jelentős irányzatát, de ő következetesen a maga útját járta.

A balerinák és a kávéházi világ festője: Az 1870-es évektől kezdődően Degas festői világának főszereplői, akiknek máig felülmúlhatatlan megidézője lett: a balerinák. Az opera színpadának ünnepelt csillagai, s a hihetetlen fáradtságot, kitartást és türelmet igénylő munkával járó próbák szereplői egyaránt megjelennek Degas festményein. Ő ugyanis a táncosok életében is felfedezi a sikerhez vezető út nehézségeit, keserveit, csalódásait, az alsó osztályokból érkező táncoslányok kiszolgáltatottságát. Mindenütt meglátja az élet fonákját is.

Degas megismerkedett és barátságot kötött az Opera zenekarának kiváló fagottosával. A festő régóta operarajongó volt, de akkortól még rendszeresebben kezdte látogatni az előadásokat. A balett-táncosok mozgásának megragadása, s mindenekelőtt a próbák légköre, a színpadi csillogás és a megfeszített munka érzékeltetése egyre jobban érdekelte, egyre több képének választotta témájául.

A mosónők korán halnak: Degas-t, akárcsak a realista festőket, kezdettől érdekelték a burzsoá világ elgyötört, kihasznált, rosszul fizetett, alsó osztályokból származó női kiszolgálói. Mintegy tizennégy képet festett a naphosszat nehéz testi munkát végző, kimerült vasalónőkről, a tiszta ruhát vállukon hazacipelő, sanyarú körülmények között dolgozó mosónőkről.

A lóversenyek világa: Párizsban csak nemrég honosodott meg a lóversenyzés. Egyenesen a császár kezdeményezésére nyitották meg a longchamp-i pályát, s alakították át a Bois de Boulogne-t. A versenyek hamarosan nagy tömegeket megmozgató társadalmi eseménnyé váltak.

Az 1860-as évektől kezdve Degas sok képet szentelt e témának, amelyek tetszést arattak, noha természetesen erősen eltértek a konvencionális ábrázolásmódtól. Degas ritkán festi meg magát a versenypályát, a futamok rohanó lovait, a tribünök divatos közönségét. Őt a részletek, a fények és árnyékok, valamint a mozgás összjátéka foglalkoztatja.

A rajzolás csodája: Degas attól kezdve, hogy csodált bálványa, Ingres arra buzdította a fiatal művészt: „húzzon minél több vonalat”, élete végéig hű maradt a rajzoláshoz. Kortársai is elismerték, hogy a rajzolási technika és formanyelv rendkívül széles skáláját uralja.
Puha,laza körvonalak

Számára a rajzolás „a gondolkodás egy módja” volt. A rajz nála a festményeket előkészítő tanulmányok, vázlatok eszköze, vagy klasszikus mestereket megidéző másolatok készítésére szolgál, de lehet önálló műfaj is.

„A vonal nem a forma, inkább az a mód, ahogy a formát nézzük” – állapította meg. Megfigyelhető, hogy miként az idők során Degas a festmé­nyeken is lemondott a pontos kontúrokról, rajzain is egyre kevésbé érdekelte a szigorú körvonal, azok egyre puhábbak, lazábbak és nagyvonalúbbak lettek.

Degas élete

- 1834. július 19-én születik Hilaire-Germain-Edgar
de Gas (azaz Degas). Apja a francia nagyapa Nápolyban alapított családi bankjának párizsi fiókját igazgatja.
- 1856–1859 Apja támogatásával megengedheti magának, hogy kizárólag a festészetnek éljen. Megfordul Rómában, Firenzében, és Assisiben megcsodálja Giotto freskóit.
- 1866–1869 Kitűnő portréfestőnek bizonyul. Összebarátkozik Manet-val, Delacroix és Ingres mellett érdeklődik az impresszio­nisták munkái iránt, de elhatárolódik festészeti ízlésüktől, nézeteiktől. Egyre jobban érdeklik a modern élet témái, a lóversenyek, a zsokék, a színházak és
a balett-táncosok világa.
- 1872 Megfesti első balett-táncosnőket ábrázoló képeit.
- 1873–1874 Több festővel megalapítja a Société ano­nyme-et, hogy független, cenzúrázatlan kiállításokat rendezhessenek. Az imp­resszionisták 1874-es első kiállításán tíz munkája jelenik meg.
- 1877–1879 Egyre több képpel szerepel a kiállításokon. Az 1879-es negyedik impresszionista kiállításon olaj- és pasztellképeken kívül japán hatásról tanúskodó, különleges
festett legyezőket is bemutat.
- 1880–1883 A művész a hatodik impresszionista kiállításon először és utoljára jelentkezik szoborral, a különleges A kis tizennégy éves táncos szobrával.
- 1886 Szenzációt keltő pasztellaktsorozatot mutat be.
- 1888 Látása egyre romlik, a festés komoly nehézséget jelent számára. Kisméretű szobrokat modellál.
- 1908 Teljesen megvakul.
- 1917. szeptember 27-én véget ér gazdag élete.

Könyvsorozat

A 26 kötetes sorozat a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megvásárolhatják a köteteket
két­hetente szerdán, áruk 1590 forint. Előfizethet a kiadónál: www.kossuth.hu, www. metropolkonyvtar.hu. A Nagy civilizációk sorozat is kéthetente szerdánként jelenik meg, egy hét eltéréssel a festőkhöz képest.

Hová menjek?





Metro Life Panel

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu

Eladó ingatlan
Eladó lakás
Albérlet
Kiadó lakás
Albérlet Budapest
Eladó lakás Budapest