Nők változó szerepben

Ott születik több gyerek, ahol a nők helyzete kiegyenlítettebb.
– A friss kutatások szerint az oktatásban ma már kiegyenlítettebb a nők helyzete Magyarországon, de a munkaerőpiacon még érik őket megkülönböztetések, a döntéshozatalban pedig jócskán elmarad a részvételük a kiegyenlítettől – mondta Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa. Elmondása szerint  – főként európai uniós keretek között – az utóbbi időben több kutatás irányult Magyarországon is a női és a férfiszerepek változásának vizsgálatára.

Hagyományos korlátok

– Itthon a társadalom még mindig nagyon tradicionális, a szerepfelfogásokkal kapcsolatos kutatások szerint még mindig a férfiakat tekintik a fő kenyér-keresőnek a családban. Bár az a felfogás, hogy a gyerekek ellátása, a házimunka elsősorban a nő, az anya feladata, az utóbbi időben valamelyest enyhült – tette hozzá.

fotók: Katona László

– A nőket tartják a „megbízhatatlanabb” munkaerőnek, sokkal inkább hozzájuk kötik a gyermeknevelést a munkáltatók, mert hiába van rá lehetőség, hogy a férfiak vegyék igénybe a gyedet vagy a gyest, ez nagy számban nem jellemző – mondta. Később, amikor a gyerekek már óvodások, iskolások, a társadalom jó része számára az a „természetes”, hogy az anya marad otthon, nem az apa.
 

Az EU-ban válás után az esetek 82-85 százalékában az anyánál helyezik el a gyermeket, így inkább őket érinti a család és a munka összehangolásának problémája.


Azokban az országokban, ahol az egyéni döntéshozatalt jobban meghagyják, sokkal magasabb a gyermekvállalási kedv is. – A nőknek kell dönteniük saját szerepvállalásukról, nem róluk kellene másoknak dönteni. Közelíteni kellene az egyenlőséghez a politikai, gazdasági döntéshozatalban is. Így jobban ki tudna derülni – tette hozzá –, hogy a nők mire vágynak, mire van szükségük a boldoguláshoz.



Fodor-Borsos Eszter, genderkutató elmondta, hogy a házasodási kedv nagyon enyhén növekvő tendenciát mutat, és az első házasságkötések, valamint a gyermekvállalás ideje kitolódott az utóbbi időben. – Ez a változás természetesen hatással van a női és a férfiszerepekre egyaránt. A nők egyre jelentősebben reprezentáltak a munkaerőpiacon.
 

Kutatások szerint a  kisgyermekes anyák 17-18 százalékának a gyermekfelügyelet megoldatlansága – bölcsődei és óvodai férőhelyek hiánya – megnehezíti a munkavállalást.


Ma már több nő szerez diplomát, mint férfi – ez mégsem tükröződik a munkahelyi státusokban, fizetésekben. A nőknek tehát a gyerekszülést alacsonyabb fizetéssel, majd később emiatt kevesebb nyugdíjjal „hálálja meg” a társadalom, és mivel gyakran évekre kiesnek a munkaerőpiacról, a karrierjük is kettétörik a velük együtt kezdő férfiakhoz képest. A nyugati típusú társadalmakban ott születik több gyerek, ahol a nők szerepe kiegyenlítettebb a munkahelyeken, és ahol a férfiak jóval nagyobb részt vállalnak a házimunkából és a gyereknevelésből.

Szülés később

A nőkre kettős teher hárul, ugyanis a napi nyolc vagy több óra munka mellett általában a háztartási munkát is ők végzik, bár már felfedezhető az a pozitív tendencia, hogy egyre több férfi veszi ki részét a munkából otthon is.
Az ötvenes években a nők 90-100%-a legalább egyszer férjhez ment, míg napjainkban ez az arány hozzávetőleg 40% hazánkban. A kilencvenes évektől a házasodási és a gyermekvállalási kedv folyamatosan csökkent, a mélypont 2010-ben volt, ekkor 10-20 ezer volt a friss házasságok száma. Ezzel együtt az első házasságkötés időpontja is kitolódott, 30–35 éves kor körülre, akárcsak az első gyermekvállalás időpontja.



– Arra, hogy 3 vagy annál több gyermek szülessen, kevesebb az esély, így nem eredményezhet népességgyarapodást, maximum reprodukciót – mondta a kutató. A tanulási idő kitolódása nappali tagozaton, a kései karrierkezdet, a létbizonytalanságtól való félelem és a bölcsődék és óvodák számának végessége együttesen okozhatják, hogy sok fiatal sokáig otthon marad, ahol megkapja az anyagi biztonságot, és azt az életformát, amelyben szinte alig kell felelősséget vállalnia.

– A férfi-női munkamegosztás a családi életcikluson belül folyamatosan változik – mondta Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense. – A család megalakulásakor a szerepek kiegyenlítettek is lehetnek, de amikor megszületik az első gyermek, a munkamegosztás átalakul, a nők munkaerőpiaci szerepe legalább egy időre háttérbe kerül. A háztartási szerepek eltolódása pedig sok esetben nem változik akkor sem, amikor a nő visszamegy dolgozni – magyarázta a szociológus.

Házimunka ingyen

Magyarországon a munkahelyen is feladatot ellátó nők házimunkával jóval kevesebb időt töltenek naponta, és azokban a családokban, ahol a férfi és a nő is dolgozik, picivel egyenlőbben alakul a házimunka. – A nők esetében csökkent a házimunkával töltött idő az utóbbi tíz évben, így némi kiegyenlítődés figyelhető meg férfiak és nők között, de átlagban a nők végzik a házimunka 65%-át, és a gyermekgondozás 70%-át – mondta Szabó-Tóth Kinga.

– Nem akkor működik jól egy család, ha bebetonozunk évtizedek óta nem működő elvárásokat: azok a párkapcsolatok működnek harmonikusan, és azokban születik több gyermek – tette hozzá –, amelyekben rugalmasan tudnak engedni a felek hagyományos szerepeikből.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu