A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 000 forinttal (13 százalék) magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen, megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik; az általuk elégségesnek tartott kezdő bér összege is körülbelül ennyi eltérést mutat. Az egyéb településeken tanulók véleménye nagyjából hasonló a vidéki megyeszékhelyen tanulókéval, de az ő esetükben nagyobb a különbség a reálisnak gondolt kezdő fizetés és a megfelelőnek tartott kereset átlagai között.
A nők jövedelmi elvárásai itthon is elmaradnak a férfiakétól. Úgy tűnik, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már tanulmányaik alatt is egyértelműen befolyásolja a hazai hallgatókat: az elvárásbeli különség már a mun- kaerőpiacra való kilépés előtt jellemző. A férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 17,4 százalék, legalábbis az Európai Bizottság jelentése szerint. – A gyereket nevelő nők viszont már közel harmadával kevesebbet keresnek a férfiaknál – közölte egy nemzetközi szakszervezeti szövetség (ITUC).
Menedzserek
Az állás nélkül maradt felső vezetők száma többszöröse a válság előttinek. |
| Sokan repülnek... |
- A változás oka, hogy kevesebb foglalkoztatottnak kevesebb vezető kell, de a gyártó cégek jelentős része is visszafogta a termelést, így létszámot csökkentettek, tehát megszűntek bizonyos vezetői pozíciók.
- Ezzel együtt kevesebb felső vezetői pozíciót hirdetnek meg a cégek, így egy szűk álláskínálatra sokkal nagyobb a kereslet.
- Ma alacsonyabb presztízsű vagy kisebb fizetéssel, kevesebb kihívással járó feladatköröket is elvállalnak az álláskereső felső vezetők, főleg, ha már sok idő eltelt az elbocsátásuk óta.
- Sok cég nem szívesen vesz fel topmenedzsert ilyen helyzetben: túlképzettnek találják őket, illetve úgy gondolják, nagyobb a veszélye, hogy a válság után otthagyják a céget.
- Más a cégek helyzete is: a válság után sok pozíciót nem töltenek fel újból, vagy talán „úgy hagyják” a vezetői pozíciók összevonását.
Logikai játék a számokkal
