Az orvoson sok múlik

A háziorvosok közvetlen kapcsolatban állnak betegeikkel, a klinikai kutatások révén pedig pácienseik olyan terápiákon vehetnek részt, amelyek a magyar egészségügyben jelenleg még nem, vagy csak nagyon magas áron érhetők el.
Ezért is nagyon fontos szempont, hogy a háziorvosokhoz, s rajtuk keresztül a betegekhez eljussanak a klinikai kutatásokról szóló legújabb információk, és a beteg eldönthesse, hogy részt vesz-e ilyen programban.

A klinikai kutatások esetében létfontosságú, hogy a  háziorvos és rajtuk keresztül az betegek jól informáltak legyenek. Hiszen a különböző betegségek megelőzését, diagnosztizálását, kezelését szolgáló terápiák hatékonyságát és biztonságát csakis a klinikai kutatásokkal tudják igazolni. Így a klinikai kutatás minden egyes új hatóanyag, kezelési eljárás bevezetésének és általános elterjedésének alapfeltétele, az orvostudomány fejlődésének kulcsa.

Nemzetközi felmérések szerint azonban a betegek alig néhány százaléka vesz részt klinikai kutatásokban: az Európai Unióban a betegek több mint fele pedig alig, vagy egyáltalán nem is hallott a klinikai vizsgálatokról. Hazánkban – bár erre vonatkozó kutatás nem áll rendelkezésre – ez az arány még kedvezőtlenebb.

A magyar háziorvosok egy része – körülbelül harmada – már aktív a klinikai kutatások terén, részt vesz kutatásokban, beteget referál, illetve figyelemmel kíséri, ha a praxisában van résztvevő – derült ki a Spicy Analytics Kft. háziorvosok körében végzett legújabb kutatásából. A random mintavételen alapuló reprezentatív felmérés 96 internetet használó magyar háziorvos véleménye alapján készült.

– Magyarországon a klinikai kutatások számának növelése számos lehetőséggel, előnnyel jár. Egyrészt fejlődési lehetőség a biotechnológia, a gyógyszeripar területén, ahol egyébként is élen járunk, másrészt kiváló lehetőség a magyar betegek számára olyan terápiák elérésére, amelyekhez a magyar egészségügyi ellátásban jelenleg még nem, vagy csak nagyon drágán juthatnak hozzá – mondta el  Horváth Bence, a kutatást végző Spicy Analytics ügyvezető igazgatója. – Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar háziorvosok hogyan vélekednek a klinikai kutatásokról, és esetleg mozgósításukkal növelhető-e a hazánkban végzett klinikai kutatások és az azokban részt vevő egészséges és beteg emberek száma.

A megkérdezett háziorvosk közül mindössze öten mondták azt, hogy egyáltalán nem rendelkeznek információval a klinikai kutatásokkal kapcsolatban. Jó eredménynek mondható, hogy a válaszadók 60%-ának van információja, közülük 12% pedig megfelelően tájékozottnak tartja magát a témában. Az információkat elsősorban szaklapokból, akkreditált képzéseken és rendezvényeken szerzik be.

Fontos tudni, hogy a gyógyszertárakban kapható termékek mindegyike átesik egy 10–15 éves klinikai kutatási perióduson, s az emberek már csak az utolsó humán klinikai fázisban kapják a gyógykészítményt, amikor annak biztonságossága megfelelően igazolt.

– Aki részt vesz egy gyógyszerkutatási programban, egyúttal közreműködik a tudományos munkában, hozzájárul egy innovatív gyógyszer kifejlesztéséhez. Arról nem is beszélve, hogy hamarabb juthat hozzá a segítséghez, egy korszerű terápiához – fejtette ki Kiss Gábor, a Synexus ügyvezetője.
 

Szerencse is kell

Az első klinikai kutatást, még a 18. században, James Lind skót haditengerészeti orvos végezte el: a hajón utazókat különböző csoportokra osztotta és megfigyeléseit rögzítette.

Kiderült, hogy az a csoport, amely bizonyos ételekhez és így a később felfedezett C-vitaminhoz jutott, ellenállóbb volt
az akkor pusztító skorbuttal szemben, míg a másik csoport könnyen megbetegedett.

A tudatos munka mellett persze néha egy kis szerencse is kell: a legismertebb potencianövelő egy kutatási fázisban lévő szívgyógyszer pozitív mellékhatásaként lett ismert, s így született meg az egyik legkeresettebb gyógyszer.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu