A szuperbaktérium a legnagyobb veszély

A felesleges antibiotikumszedés miatt már Európában is létezik „kiirthatatlan” szuperbaktérium. Miért jelent ez halálos veszélyt és mit tehetünk mi? Leírjuk.
Nyakig benne vagyunk a nátha- és influenzaszezonban, ilyenkor sokan ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának, magukat próbálják kikúrálni. 

Pedig aki antibiotikummal igyekszik gyógyítani magát – orvosi javaslat nélkül –, többet árthat vele, mint használ. Az antibiotikumok ugyanis nem hatásosak a vírusok okozta megbetegedések ellen, így a náthán és az influenzán sem segítenek, túlzott használatuk azonban hozzájárul az antibiotikum-rezisztens kórokozók kialakulásához.

Antibiotikumoknak rendkívül ellenálló új rezisztenciagént tartalmazó szuperbaktériumot találtak emberben és állatokban Kínában – korábbi cikkünk itt olvasható.

Szuperbaktériumot találtak a riói öbölben – erről itt írtunk.

Át kellene gondolni!

Szakértők emiatt évek óta kongatják a vészharangot, sokak szerint ez a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívása. Az 1940-es évek óta jelen lévő szerekre – amelyek fejlesztésének tempója egy ideje már nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tartson a kórokozók változási képességének fürgeségével – nagy szükség van, hiszen jelentős a szerepük a fertőzéses megbetegedések kezelésében, valamint a műtétek utáni komplikációk kialakulásának megelőzésében.

Ha nem tudják ellátni a „feladatukat”, mert a kórokozók rezisztenssé válnak velük szemben, az – ahogy Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója fogalmazott – a modern orvoslás végét is okozhatja.



A szakértők folyamatosan hangoztatják, hogy fontos lenne csökkenteni az antibiotikum-felhasználást: tavaly ősszel az amerikai közegészségügyi kutatóintézet (CDDEP) figyelmeztetett arra, hogy világszerte életveszélyes fertőzések jelenhetnek meg, ha továbbra is a mostanihoz hasonló, nagy iramban emelkedik az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók száma, nemrég pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hangsúlyozta, hogy az antibiotikumok szerepének félreértése miatt nő a szuperbaktérium-fenyegetés.

Egyre csak nő a baj

A felmérés szerint a megkérdezettek 41 százaléka nem tudja, hogy az antibiotikum nem hat a megfázás és az influenza ellen.

Márpedig e szerek felhasználása folyamatosan nő világszerte, a növekedés 2000 és 2010 között 30 százalékos volt. Egy friss európai uniós jelentés azt mutatja, hogy 2010 és 2014 között a tagállamok többségében mind az egészségügy, mind a lakosság egyre több antibiotikumot használt.

Romániában például annyira rossz a helyzet, hogy felvetődött: nyilvánítsák nemzetbiztonsági kérdéssé a túlzott antibiotikum-fogyasztás elleni küzdelmet. A románok 18 százaléka úgy szokott ilyen készítményt vásárolni, hogy nincs hozzá vénye.

A fogyasztásban egyébként olyan országok járnak élen, mint Dél-Afrika vagy India, ahol az antibiotikum szabadon forgalmazható, a higiéniai állapotok azonban sok területen nem megfelelőek. Az eredmény: Indiában 2008 és 2014 között 29-ről 57 százalékra nőtt az olyan Klebsiella pneumoniae okozta megbetegedések száma, amelyekben nem segített az egyik legerősebb antibiotikum, a karbapenem sem.

Az öreg kontinensen ugyanakkor az úgynevezett karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae (CPE) terjedése gyorsult fel jelentősen: 2013-ban 6 tagállam, 2015-ben már 13 tagállam számolt be ilyen esetről. E baktérium terjedése óriási közegészségügyi kockázatot jelent, mivel ezekben az esetekben csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a betegek gyógyítására.

A megelőzés a cél

A nagy egészségügyi szervezetek különféle kampányokkal igyekeznek felhívni a figyelmet a helytelen és szükségtelen antibiotikum-használat veszélyeire, az egyének és az egészségügyi intézmények megelőzésben játszott szerepére és felelősségére.

 

A WHO tavaly először tematikus hetet szervezett ezzel kapcsolatban, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) november közepén tartotta az Európai Antibiotikum Napot, ugyanezen céllal.

Szükség is van az efféle akciókra, hiszen még mindig sokan vannak, akik alig tudnak valamit ezekről a gyógyszerekről. Az Eurobarométer 2013-as felmérése szerint a megkérdezett európai polgároknak csupán 22 százaléka adott helyes választ négy, antibiotikumra vonatkozó kérdésre – ez az eredmény hasonló volt a 2009-es, azonos témájú kutatás idején is.

Az európaiak 84 százaléka tudja, hogy az antibiotikumok szükségtelen használata hatástalanná teszi e szereket, mintegy kétharmada pedig tisztában van azzal, hogy az antibiotikumok gyakori szedése mellékhatásokhoz vezethet, közel felüknek ugyanakkor nincs tudomása arról, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben.

Az állatgyógyászat is kockázatot jelent

Korlátozás kell! Nemcsak a humánegészségügyben, de az állatgyógyászatban is irdatlan mennyiségű antibiotikumot használnak fel, s az ütem e területen is növekvő: a CDDEP szerint a következő 15 évben világszerte átlagosan 67 százalékkal nő az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok mennyisége.

Öt országban – Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Kínában és Dél-Afrikában – akár 99 százalékkal emelkedhet meg az alkalmazásuk, míg ugyanezen időszak alatt az adott államok lakossága csupán 13 százalékkal fogyaszt majd több ilyen készítményt.

A legtöbb antibiotikumot a mezőgazdaságban Kína használja fel, ahol nemrégiben emberekben és állatokban is kimutattak egy olyan kórokozót, amelyben megtalálható az mcr-1 nevű gén. Ez szinte az összes antibiotikummal – még a leghatékonyabbak egyikének tartott kolisztinnel – szemben is ellenálló.

A felfedezést nagyon aggasztónak tartják a kutatók, akik az állattenyésztésben széles körben alkalmazott antibiotikumok, a polimixinek használatának azonnali korlátozására szólítottak fel.

Mit tehetünk mi?

Tudni kell, hogy szigorúan csak akkor szabad antibiotikumot szednünk, ha azt orvos írta fel.

Mindig fejezzük be a teljes kúrát, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat, tartsuk be az útmutatókat.

Soha ne tegyük félre, és ne adjuk oda a számunkra felírt antibiotikumokat másnak.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu