Milliókba kerülhet a kórház vagy a kártérítés

A balesetek okozóit több ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezhetik.
A magyar utazók 60 százaléka semmilyen utasbiztosítást nem köt, ha külföldre indul, s bár a síelőknél ennél valamivel jobb lehet az arány, még az sem elég magas.

– El kellene tűnnie a fejünkből, hogy „átugrok síelni Ausztriába”, mert ott ugyanolyan balesetek történhetnek velünk, mint Franciaországban, egy fejsérüléssel pedig nem tudunk hazaautózni. Az ördög nem alszik, a napi néhány száz forintos utasbiztosítás pedig a legszerencsésebb kidobott pénz – mondta Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Szerencsére javul a tendencia, a biztosítási tudatosság nő Magyarországon.
 

A snowboardozók 42 százaléka a karján sérül meg, a térd csak a második a gyakorisági listán (22%).

Gyakran kell fizetni

A MABISZ közelmúltban kiadott közleménye szerint egyre gyakoribbak a síeléssel kapcsolatos felelősségi károk.

– Síelünk, megy valaki előttünk, összeakadnak a léceink, a másik elesik – ő pedig felelőssé tehet minket. Ha eltört a léce, a szemüvege vagy egy végtagja, rendőrt hívhat, a balesetből ügy és jegyzőkönyv születik. Nem a gyógyulási folyamat költségeit követeli majd, hanem annak kártérítését, hogy kiesett a munkából, a táppénz pedig alacsonyabb a bérénél, vagy hogy eltört a keze, és egyedülálló anyaként háztartási alkalmazottat kell fogadnia – vázolta fel Horváth Péter a felelősségbiztosítás híján kemény pénzbe kerülő bonyodalmakat.

Az eljárás jó eséllyel egy másik országban, idegen nyelven zajlik, így nemzetközi ügyvédi iroda munkatársát, helyi ügyvédet kell fogadnunk a képviseletünkre, ami szintén sok pénzbe kerülhet. A felelősségbiztosítás az ügyvédi költségek egy részét is fedezi. Volt ugyanis olyan honfitársunk, akit 25 ezer euró, azaz nyolcmillió forint megfizetésére köteleztek egy eljárásban – ez kiugró, de ezer–ötezer eurós kártérítés gyakran előfordul.

A kártya nem elég

A síbaleseteknél a kéz- és lábtörések, zúzódások, valamint az akár elég komoly következményekkel is járó fejsérülések a leggyakoribbak. Pontos statisztikája nincs annak, hogy milyen gyakran szenvednek el magyar síelők baleseteket, de egy 2012-es felmérés arról számolt be, hogy az adott évben több mint tízezren szenvedtek síbalesetet, kétharmaduk biztosítás nélkül.

– Egy biztos: a síbalesetek jelentős költséggel járnak, az Európai Egészségbiztosítási Kártyát pedig a sípályák közelében található klinikákon nem fogadják el, valamint a hegyi mentők, helikopterek sem – tisztáz egy félreértést az utasbiztosítási bizottság elnöke. A hegyi mentésnek milliós költsége is lehet, az állami vagy tartományi fenntartású kórházakba pedig messzebbre kell a beteget utaztatni, ami sérülten nem ideális.

Térd, kar veszélyben

Orvosi statisztikák szerint a síelők 38%-a a térdén sérül meg, a következő leginkább veszélyeztetett testrész a váll (19,4%), illetve a kar (17,1%). Délután a pályákon több baleset történik, mint délelőttökön, amiben az elfogyasztott alkoholos melegítő italoknak is szerepük lehet, az osztrák pályákon ugyanakkor ritka a csoportos karambol: a balesetek mindössze 8%-a ilyen, nagyobb részben egyéni balesetek történnek.

Egy baleset költségei

• A MABISZ három ország, Olaszország, Franciaország és Ausztria 2011-es adatait vetette össze a balesetek kapcsán előforduló költségek tekintetében.

• A helikopteres mentés ára 1–2 millió forint, a hegyi mentés 20 000–200.000 forint lehet, mentőautóval 15.000–250.000 forint közt szállítanak.

• Ambuláns ellátásra 20.000– 400.000 forint közti összeget kell rászánni, a kórházi tartózkodás napidíja ugyanakkor 100.000–1.000.000 forintig is emelkedhet.

• Mentőautós hazaszállításnál 300.000–800.000 forintot kell kifizetni megfelelő biztosítás híján, speciális mentőrepülőnél ez 3.000.000–8.000.000 forintig kúszhat fel.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu