Emberibb ellátást akarnak a szülő nők

Az orvosi műhibaperek fele a terhesgondozáshoz vagy a szüléshez kapcsolódik.
 
„Másállapotot a szülészetben!” mottóval szerveztek több városban megmozdulást tegnap azért, hogy változásokat érjenek el a hazai szülészeti ellátásban.  

Ellátás futószalagon

Nem az otthonszülést népszerűsítik, az a céljuk, hogy ne futószalagon kelljen a gyerekeket világra hozni, legyen emberközelibb az ellátás – mondta Fazekas Pálma, a 26 fős szervezőgárda egyik tagja lapunknak. Ahogy fogalmazott: ne vezessék, hanem kísérjék a szülést a kórházakban.
 
– A létszámhiány miatt előfordulhat, hogy az édesanyák úgy érzik, futószalagon történik az ellátás – ismerte el Pap Károly, a Magyar Nőorvos Társaság főtitkára, aki egyben a Jósa András Oktatókórház osztályvezető főorvosa. A nyíregyházi intézmény szülészeti osztályán zajlik a legtöbb, évente több mint 3500 szülés az országban. Szerinte kevés a szülészorvos Magyarországon, mert precíz munkára van szükség, ugyanakkor sokan támadják őket. Az orvosi műhibaperek mintegy fele a terhesgondozáshoz vagy a szüléshez kapcsolódik. 

Kevés idő és energia

A főorvos „teljesen normális igénynek” nevezte azokat a célokat, amelyeket a Másállapotot a szülészetben! kezdeményezés szervezői megfogalmaztak. Ám úgy véli, a nyugodtabb, emberibb ellátásra nincs idő. Előfordul, hogy egy ügyeletes orvos és három szülésznő 20 szülést vezet le egy nap, ilyenkor extra igényekre nem mindig jut idő és energia. Megoldást az jelenthetne Pap Károly szerint, ha egy várhatóan komplikációktól mentes szülést a szülésznők is levezethetnének, és csak szükség esetén avatkozna be az orvos. Több országban, például az Egyesült Királyságban ez bevett gyakorlat.



Jogszabályok írják elő, hogy szülés előtt az édesanyáknak alá kell írniuk egy beleegyező nyilatkozatot bizonyos beavatkozásokról. Pap Károly szerint sokkal jobb lenne, ha ezt nem a szülés előtt a kórházban látnák először a kismamák, hanem korábban, a terhesség utolsó heteiben megkapnák. Így jobban át tudnák gondolni, mibe egyeznek bele, és mit szeretnének elkerülni (például a beöntést vagy az érzéstelenítést). 

Nem kockáztatnak

A császármetszések aránya tavaly átlagosan 39 százalék volt a magyar kórházakban (2013-ban 36, 2014-ben 38 százalék). Noha az Egészségügyi Világszervezet 1985-ös ajánlását már eltörölték – 10–15 százalék közötti arányt tartott ideálisnak –, a hazai mutató még mindig jócskán fölötte van a mostanában elfogadott 20–25 százalékos sávnak. Kórházanként igen eltérőek az arányok: az elmúlt három év alapján 11 és 55 százalék között változott, ami annak ellenére is magas, hogy bizonyos intézmények a kockázatosabb esetekkel foglalkoznak.



A császármetszések magyar aránya európai összehasonlításban a legmagasabbak között van. Az OECD 2013-as adatai szerint Olaszországban és Lengyelországban a magyarországihoz hasonló a gyakoriság, bár Törökországban a szülések fele így zajlik. A skála másik végén a skandináv országok vannak 16 százalék körüli aránnyal.

Pap Károly szerint a magas hazai aránynak csak egy része magyarázható szakmai okokkal, sokszor az orvosok fokozott elővigyázatosságból végeznek császármetszést. Ha ugyanis bármilyen sérülés, rendellenesség miatt jogi útra kerül az ügy, központi kérdés lesz, hogy miért nem történt császármetszés, vagy miért nem végezték el időben. 

– Ha tízből kétszer előfordulhat valamilyen probléma, amely később jogilag számon kérhető, az orvos inkább mind a tíz esetben elvégzi a beavatkozást – magyarázta Pap Károly.  Ezt a tendenciát az is erősíti, hogy ma már a szülők elvárása is magasabb, ami szerinte érthető is.  

Magyarországon a 2013-ban ezer élve született csecsemőből átlagosan 5,1 meghalt egyéves kora előtt. Szlovákiában 5,5, Romániában 9,2, Horvátországban 4,1 volt a csecsemőhalandósági mutató, míg 1,6 és 1,8 százalékkal Cipruson és Finnországban a legkedvezőbb az arány. Az Európai Unió átlaga 3,7 százalék volt.     

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu