Egy kis kitartással megváltoztathatjuk mindennapjainkat. Ám mi a helyzet gyermekeink egészséges életre való nevelésével? Egy családanyának nehéz feladata van, ha minden tanácsot, javaslatot be szeretne építeni a gyermekei étkezésébe, miközben a gyerekek kedvencei között ott kísért a csokoládé, a chips és a sült krumpli. Reformokra van hát szükség az egész család táplálkozásában.

Magos Zoltánt, az elismert és sikeres séfet kérdeztük, hogyan lehet megvalósítani az egészséges táplálkozást – túlmutatva a rettegett spenóton – a kis lurkóknál. Szerinte ugyanis az egészséges táplálkozás alapjait már kisgyermekkorban le kell tenni.

Messzire mutató tervek

Az vagy, amit megeszel – tartja a régi mondás, így hát éppen itt az ideje annak, hogy az egészséges életmód egyik nagykövetének, Magos Zoltán séfnek a segítségével aprólékosan végiggondoljuk: kik is vagyunk valójában....

– Számomra mindig meglepő volt az, hogy a pár hónapos csecsemők étkezési szokásaira egy komplett tudományág épül. A szülők betéve tudják, hogy mit ehet a gyermekük, és mi kell ahhoz, hogy egészséges legyen. Ám amint két lábra áll a kis lurkó – és többnyire bekerül a bölcsődébe, óvodába –, valahogy mindezt a tudást, étkezési kultúrát, odafigyelést mintha örökre és végleg kitörölték volna a mindennapok menetrendjéből – méséli Magos Zoltán séf a rábízott étterem Dunára néző teraszán.

– Pedig igenis tudnunk kell: amihez hozzászokunk, az sztereotípiává válik, elkísér bennünket életünk során. Talán ezért is van az, hogy a füstölt szalonna ízét minden ételben keressük éle­tünk végéig, mintha belénk lenne kódolva ez gyermekkorunk óta. Ahhoz azonban, hogy egészségesen érhessük meg az öregkort, igenis végig kell gondolnunk egy s mást az étkezési szokásainkkal kapcsolatban. Nemrég hallottam a rádióban, hogy a magyar ember átlagéletkora 65 év. Én ezt kikérem magamnak... Én hosszabb távra szeretnék tervezni! Elő hát a mérleggel és az akaraterővel: alakítsuk át
a gondolkozásunkat és ezzel együtt az étkezési kultúránkat.

– Ahogyan az ember meg tudja tervezni a napját – felkel, megissza a reggeli kávéját, dolgozni megy, vásárolni, találkozik a barátaival –, úgy az étkezések menetét és mikéntjét is fontos lenne jó előre megtervezni. Az első és legfontosabb tanácsom tehát az, hogy naponta legalább öt alkalommal együnk – lehetőleg ne túl sokat, inkább a többször keveset elvét szem előtt tartva – és mindig szánjunk időt a reggelire is, ez ugyanis a nap legfon­tosabb étkezése. Tudjuk, ismerjük mindig azt is, hogy melyik étel milyen tulajdonságokkal bír, valamint azt, hogy a szervezetünk jelen pillanatban milyen táplálékanyagokat igényel.

– Mert, ugye, azt mindenki tudja – folytatja a népszerű séf, Magos Zoltán –, hogy egy kisgyerek jóval többet mozog az óvodában, mint az is­kolában, és így tovább, ugyanígy azzal is tisztában kell lennünk, hogy milyen élelmiszerek szükségesek ahhoz, hogy megóvjuk az egész­ségünket, és jól bírjuk, bírják gyermekeink a mindennapos fizikai igénybevételt is. Éppen ezért létfontosságúnak tartom azt, hogy a gyerekek, fiatalok már egy másfajta gasztro­nómiai szemlélettel nőjenek fel: tudják azt, hogy lehetőleg minél több nyers gyümöl­csöt, zöldséget kell enni, hogy egy felnőtt embernek naponta 160 gramm hús bevitele bőven elegendő – ma Magyarországon ez egy egyszerű ebéd alkalmával elfogy a tányérról – és azt, hogy az évszakokat, idényeket igenis figyelembe kell venni. Nyáron ne együnk narancsot – mert nem terem –, télen pedig ne akarjunk lecsót csinálni (hacsak nem volt a nagymama olyan tündér, hogy dunsztolt belőle télire).

Manapság már jóval kevesebben végeznek olyan fizikai munkát, amely annyi energiabevitelt követelne, amelyre jószerivel a magyar gasztronómiai hagyományok épülnek. Egyre többen ülőmunkát végeznek, így jóval kevesebb szénhidrátot, fehérjét tud a szervezet feldolgozni, mint amennyit naponta elfogyasztunk. Ezért is lenne nagyon fontos feladat, hogy az emberek gondolkodását, az élelmekhez való hozzáállását megváltoztassuk. Azt bizonyára már mindenki észrevette, hogy amikor teletömi a hasát valamilyen jó, nehéz étellel, akkor bizony teljesen lelassul. A vérnek ugyanis ilyenkor az lesz az elsődleges feladata, hogy segítse az emésztést, így az oxigén szállítására, a fizikai és szellemi munka segítésére már alig marad „ereje”. Ezért javaslom azt, hogy inkább többször, az életkori sajátos­ságokat, a fizikai igénybevétel mennyiségét is figyelembe véve alakítsuk ki étrendünket a mindennapokban is. A gyerekeket pedig próbáljuk meg megtanítani arra: mi, emberek minden­evők va­gyunk, nem csak húsételek, szénhidrátok fogyasztására terveztek bennünket.

Ha pedig időben, már gyermekkorban hozzászokik a szervezetünk ahhoz, hogy egészséges ételeket fogyasztunk rendszeresen, hogy nem teletömjük magunkat, hanem jólesően és rendszeresen lakunk jól, lehetőleg változatosan étkezünk, akkor ez a jó szokás bizony el fog kísérni bennünket életünk végéig. Ami talán ennek köszönhetően jócskán meghaladja majd a nagy magyar átlagot...

Hatalmas lemaradás

Csaknem negyvenéves lemaradásban vagyunk, így kellő türelemmel ugyan, de bizony itt az ideje, hogy átalakítsuk az emberek gondolkodását. Ehhez a munkához kértük fel Zolit – mondja el Jakab Gergely, a dunabogdányi Forgó étterem tulajdonosa. – Azt szeretnénk közösen, a vend­é­geinkkel egyetértve elérni, hogy egyre több olyan étel szerepelhessen a több évtized alatt kialakult étla­punkon, amely az ő egészségüket is szolgálja.

– Arról nem is beszélve, hogy ha ezek közül a természetes, az idénynek megfelelő, ellenőrzött alapanyagokból készült és új gasztronómiai élményt nyújtó ételek közül válo­gatunk, akkor a kiszolgálás is sokkal gyorsabb és gördülékenyebb lehet. Közös a cél, és az úton el is indultunk, reméljük, a vendégek is velünk tartanak majd.