Több tízezer munkahelyet, 80 száza­lékos energiamegtakarítást s emellett 100 ezer lakásfelújítást remélnek az épületenergetikai felújítási programtól.

Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára szerint a lakások felújítását hazai kis- és közepes vállal­- kozások végeznék, akiknek a program tartósan tudna munkát biztosítani. A szakmával egyetértésben a Knauf Insulation szakemberei mindehhez a jogszabályi környezet és garancia megteremtését tartják az elsődleges feladatnak.

Hazánkban a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt lakásállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, a legnagyobb megtakarítást kétségkívül otthonaink hőszigetelése jelentené: a felújítás után az épületek energiafogyasztása 70–80 százalékkal csökkenne.

A kivitelezést végző hazai kis- és középvállalkozások révén az évente mint­egy 300–400 ezer főnek munkát adó építőipar újabb munkahelyeket teremthetne, emellett pedig fokozatosan csökkenne hazánk energiafüggősége.

– Olyan program tud hatékonyan működni hosszútávon, ahol az állami szerepvállalás katalizálja az amúgy gazdaságilag működőképes beruházást – mondta Aszódy Tamás, a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
– Egy lakásfelújítási beruházás akkor lesz költséghatékony, ha a tulajdonos a költségeket a saját zsebén érzi, és emiatt ügyel is azokra – tette hozzá a szakember.

A szigetelés nemcsak télen, de nyáron is nekünk dolgozik. Nagy melegben ugyanis a lakás hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése.

Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfo­- gyasztást, ami 8–10 ezer forintos pluszköltségként jelenik meg a villanyszámlán. Megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt akár 5–7 fokkal is csökkentheti a belső hőmérsékletet, utóbbi ugyanis nyáron megakadályozza a hő tetőn, valamint falakon keresztüli behatolását.