Csak budapesti tapasztalataim vannak, de úgy tűnik, hogy a fővárosban a fejlesztés valahogy mindig a káosszal egyenlő. Ezt egy szakember is így látja?
– Miközben a fizikai, műszaki beavatkozások elkerülhetetlen részei a városfejlesztésnek, valóban egyet lehet azzal érteni, hogy Budapesten nem mennek jól a dol­gok e szempontból, de ez már az elmúlt húsz év örökségének is a része.

Hol rontottuk el a városfejlesztést?
– Európában már a 80-as évektől felismerték, hogy csak a hatékony és tevékeny önkormányzatok révén lehet megakadályozni a dezurbanizáció, kiköltözés folyamatát. Ehhez képest Budapesten a 90-es évektől bedobták a gyeplőt a lovak közé, azt gondolván, hogy a szabályozás mentén a piac majd mindent megold.

Most azonban úgy tűnik, hogy európai támogatásoknak köszönhetően mégis beindult valami.
– Az európai adófizetők által biztosított ingyenpénz nem szabad, hogy bármilyen befolyással legyen a városfejlesztésre. Most úgy tűnik, hogy Budapest átesett a ló másik oldalára és olyan zárt, semmilyen extra hasz­not nem hozó zászlóshajó-beruházásokba kezd, amik a városi kontextusban nem állják meg a helyüket. A Budapest Szíve projekt például nem sokat ér a megfelelő közösségi és autós elérhetőségek nélkül.
Nehezen elképzelhető, hogy a mainál több turista kényelme­sen meg tudná közelíteni most ezt a környéket.

Mi a megoldás?
– Azt kéne megnézni, hogy hol nem rontottuk el a városfej­lesztést. Ferencvárosban például a 73 hektáros, 20 ezer ember által lakott akcióterület 70 százalékát sikerült megújítani -, de ne felejtsük azt sem, hogy 17 év alatt!