A diákok általában akkor keresnek albérletet, ha szeretnének egy saját szobát vagy a kollégiumba nem vették fel őket. Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője azt mondta, hogy a legkeresettebbek az egyetemekhez, főiskolákhoz közeli téglalakások, amelyekért – két szobával és átlagos állapottal kalkulálva – Budapesten helyenként 70-80 ezer forintot is elkérhetnek.

A választást az áron kívül befolyásolja még, hogy milyen a lakás fűtési módja, milyen állapotban van és mennyire van felszerelve, így akár egy külvárosi panellakás bérleti díja több tízezer forinttal kevesebbe kerülhet. A diákok elsőként az interneten keresgélnek, hiszen vannak olyan oldalak, amelyek kifejezetten albérlet-közvetítésre szakosodtak.

Mi egy olyan kiadó átlagos állapotú másfél vagy kétszobás budapesti lakást kerestünk, ahonnan tömegközlekedéssel néhány perc alatt megközelíthető a belváros, és rezsi nélkül 50-60 ezer forintba kerül. Két lakást néztünk meg, arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben térnek el a látottak az olvasottaktól.

Nagy meglepetés nem ért minket, hiszen mindegyik lakásról a legfontosabb információk fel voltak tüntetve a honlapon, de néhány apróságot kihagytak. Például az egyiknél a szobák egymásból nyíltak, és a kisebbikben nem volt fűtés; a másiknál pedig a kazánt egy függöny választotta el a konyhától, és nem volt egyedi mérőóra, de összességében az ár-érték arányt mindkét esetben nagyjából megfelelőnek találtuk.

Azt tapasztaltuk, hogy a rezsit a hirdetésekben általában 5-10 ezer forinttal kevesebbnek tüntetik fel. Ha korrekt a tulaj, akkor ezt közli, de a biztonság kedvéért előzetesen lehet kérni egy-egy számlát a téli és a nyári időszakból. Pozitívum, hogy mindenhol akartak bérleti szerződést kötni.

Valkó Dávid és L. Brigitta, az albérletmesék bloggere azt mondta, hogy a szerződéshez mindenképpen ragaszkodni kell, hiszen ha a bérbeadásnak nincs írásos nyoma, akkor a későbbiekben nem lesz mire hivatkozni. Emellett nem elég valahonnan letölteni a formanyomtatványt: a legkisebb részletekre is külön ki kell térni – például meghibásodás esetén kinek kell fizetnie a szerelőt.

Már első alkalommal is érdemes a legkisebb részleteket is megkérdezni és szerződésbe foglalni, hiszen ha tisztázva vannak a jogok és a kötelezettségek, akkor a jövőben egyik felet sem érheti meglepetés.

Egy kaszinó, két sztriptízbár és a paplan

Az interneten olvastam egy hirdetést, amelyben az állt: egyetemista diáklány lakótársat keres.

A lakás a József körúton volt, metrómegállótól nem messze. Kép persze nem volt, de saját szobám lett volna rezsivel együtt havi 40 ezerért. Gondoltam, megnézem. Előbb értem oda, ezért egy kicsit körülnéztem a környéken. 100 méteren belül egy kaszinó, két sztriptízbár. Nem épp a legbiztonságosabb hely éjszaka. Utólag kiderült, ez volt a legkevesebb, hiszen a diáklány kinézetre elmúlt már negyven, és éppen valamilyen munkából jött. Megvártam, míg elszívja az utolsó szál cigijét, majd szó szerint be kellett bújnunk a la­kás­ba, mert elmondása szerint az előző lakó barátja rájuk törte az ajtót, és nem lett még megcsinálva.

Ahogy beléptem, legalább 50 pár cipő és a tányérra száradt tegnapi pörköltszaft fogadott. Mivel a kiadó szobából nyílt a másik szoba, ezért a közepére kifüggesztettek egy paplant, és az emö­götti ablaktalan részt lehetett kivenni havi 40 ezerért. Hirtelen nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, amit a diáklány rögtön észrevett. Jó üzletasszonyként felajánlotta nekem a másik szobát, amelyben szerintem még patkánytúrás is volt. Ezek után a fürdőszobát már látni sem akartam, és megfogadtam, legköze­lebb csak fényképes hirdetést nézek meg.

Tippek

Érdemes előbb érkezni, és feltérképezni a környéket. A megnézésnél olyan apróságokra is ki kell térni, mint:
Meddig érvényes a bérleti díj.

• Vannak-e külön mérőórák.
• A kauciót le lehet-e lakni, vagy az albérlet felmondása esetén visszajár.
• A közüzemi számlákat a tulajdonosnak kell fizetni, vagy a bérlőnek kell feladni.
• Mikor volt rovartalanítás.
• Ismerősök néha ott alhatnak-e.

Másik megoldás

Kevésbé kényelmes, de olcsóbb megoldást is választhatunk: a kollégiumi elhelyezést, amit szociális alapon ugya­núgy kérvényez­het­nek, mint tanulmányi és közösségi ala­pon, tehát nem feltétel a vidéki lak­hely. Az árak egyetem­en­ként eltérők, és a kollégium állapotától is függenek. Egy nem felújított szobát már havi 8500 forintért, PPP prog­ramban felújítottat
pedig havi 11 500 forintért is talá­lunk. A kollégiumoknak egy előnyük biztosan van: az egyetemi élet.

Nem könnyű olcsó, de jó albérletet találni a fővárosban
Polyák Beatrix, diák

Mik voltak az alapvető elvárásaitok, mikor nekikezdtetek a keresésnek?
– Mivel ketten me­gyünk egy albérletbe, ezért fontos volt, hogy a lakás kétszobás legyen, hogy mindketten el tudjunk vonulni. Amit még figyel­tünk: viszonylag jó állapotú, lehetőleg bútorozott, és frekventált helyen legyen, vala­mint külön szem­pont volt a fűtés típusa, mert szeretjük a meleget. A gáz­kon­vektorok pedig általában nem fűtik be mindenhol a lakást, ellentétben a távfűtéssel.

Mit tapasztaltatok?
– Hamar elkezdtük a keresést, nem siettük el a választást, több albérletet is meg­néz­tünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy ami tényleg jó, az nagyon drága, ami meg olcsó, abban biztos, hogy van valami hiba. Végül aztán egy ismerősünk­nek köszönhetően szereztünk albérletet, amely megfelelt az elvárásoknak és szá­munkra is megfizethető.

A főbérlők

A tulajdonosoknak megéri bejelenteni?
Jelenleg a magyar albérletpiacon tíz lakásból jó esetben egyet jelentenek be, hiszen a tulajdonosoknak a bérleti díj 25%-át adóelőlegként be kell fizetni. Ha ez az összeg olyan 10-12% között lenne, és ha a bérleti díjat például az szja-ból le lehetne írni, akkor valószínű, hogy sokkal több albérletet lehetne legá­lisan kiadni.