Nem nő a megújuló energia aránya

Tizenegy európai ország már elérte a 2020-as célt, az elmúlt évek alapján Magyarországnak nem fog sikerülni.
Nem nőtt a megújuló energia aránya Magyarországon 2013 és 2014 között, így a zöld­energia a teljes hazai energiafelhasználás 9,5 százalékát tette ki – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel az eredménnyel még a 2012-es szintet sem érjük el, mivel akkor egy tizeddel magasabb, 9,6 százalék volt a mutató.

Az Európai Unióban 2014-ben egy százalékkal, 16 százalékra emelkedett a megújulók aránya. Magyarországon kívül csak három országban nem történt javulás: Bulgáriában 1, Szlovéniában 0,6, Horvátországban 0,2 százalékkal romlottak az adatok. A zöld energiaforrásokra való minél gyorsabb átállás nemcsak a klímaváltozás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság miatt sürgető ügy, hanem azért is, mert az Európai Bizottság 2020-ig 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújulókra. Ez a hányad az egész unióra vonatkozik, tagállamonként eltérőek a célszámok.

Magyarországnak 13 százalékos arányt kell elérnie. Eddig 11 ország teljesítette a célt – beleértve a nem EU-ta Izlandot és Norvégiát –, és köztük van az arány csökkenése miatt fent említett Bulgária és Horvátország is. Az unióban Svédországban a legmagasabb, csaknem 53 százalék a megújuló energiaforrások részesedése, majd Finnország és Lettország következik 39-39 százalékkal. A legkisebb mértékben Hollandiában (5,5 százalék), az Egyesült Királyságban (7 százalék) és Belgiumban (8 százalék) használnak zöldenergiát. A 9,5 százalékos magyar eredmény hátulról a 4. helyre volt elég.



A 2020-as céltól Hollandia, az Egyesült Királyság és Málta áll a legtávolabb: 2014-ben csak a célérték 39,2, 46,7 és 47 százalékát teljesítették.

– Nem volt olyan beruházás vagy új erőmű az elmúlt években, amely növelte volna a megújulók arányát Magyarországon – indokolta lapunknak a stagnálást Magyar László, az Energiaklub kutatója. Másrészt azokban az országokban, ahol emelkedett a zöld­energia részesedése, állami támogatással vagy állami projektekkel segítették a növekedést, míg nálunk ez nincs így. Sőt, a szélerőmű-építést 2011 óta jogszabály tiltja.

Pedig a régió hasonló adottságú országai a példái annak, hogy akár korábban is elérhető a 2020-as célérték. Romá­niában ugyan sok a vízerőmű, viszont a cél is magas, 24 százalék volt, ezért sok szélerőművet építettek. Magyar László szerint mostanra mintegy tízszerese a szél­energia-kapacitásuk, mint a miénk, pedig Románia nem szelesebb ország. Csehország is elérte a tervezett arányt, náluk nagyságrendekkel több a napelem, mint Magyarországon, pedig ott kevesebb a napsütéses óra.

– Az elmúlt évek alapján Magyarország nem fogja elérni a 2020-ra tervezett arányt – véli az Energiaklub kutatója. Lehetnek ugyan két-három éves nagy projektek, amelyek növelik a részesedést, de több ilyen beruházásra lenne szükség. A napenergiát hasznosító berendezések megtérülése egyre jobb, az így megtermelt energia ára felére csökkent tíz év alatt, vagyis ezek a megoldások már piaci alapon is tudnak terjedni. Ám többnyire kisebb egységekről, házakról, lakóközösségekről van szó, amelyek országos szinten csak nagyon kis mértékben növelik a megújulók arányát.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu