Tavaly augusztusban már elindult a próbaüzem a csepeli szennyvíztisztítóban. A főváros szennyvizének mekkora részét fogja kezelni majd ez a létesítmény?
– Tulajdonképpen már 2010. február elejére felkészült a rendszer a tervezett teljes szennyvíz­mennyiség fogadására, azóta a pesti oldalról 2009 novemberére a teljes mennyiség, míg a budai oldalról e héttől szintén minden szennyvíz ide kerül hozzánk. Ez naponta körülbelül a 240–260 ezer köbméternyi szenny­vizet jelent, vagyis a fővárosban keletkező mennyiség több mint ötven százalékát tisztítani tudjuk.

Korábban a szennyvíziszapot a XVII. kerületbe (Cséry-telep) szállították volna. Ehelyett milyen megoldást választottak?
– Brüsszel javaslatára, valamint a kerületi lakosság jelzéseire ez a megoldás a projektből kimaradt. Jelenleg egy korábbi pályázatunkon nyertes konzorcium elszállítja és ártalmatlanítja azt. Az unió azonban a főváros pályázata alapján, annak része­ként forrást biztosított egy részletes megvalósíthatósági tanulmány (több változat) és környezeti hatástanulmány elkészítésére, mely a városban keletkező szennyvíziszap és kommunális hulladék közös megsemmisítésé­nek lehetőségét járja körül. Így körülbelül 9-10 éven belül elkészülhet egy olyan égető, mely környezetvédelmi szempontból korrekt megol­dást ad részben a szennyvíziszap, részben a kommunális hulladék problémájára, illetve hőt és villamos áramot is termel.

Az iszapból a szállítás előtt azonban energiát is nyernek. Pontosan mennyit is?
– Az ülepítőkből kikerülő iszapot rothasztókba helyezzük, ahol biogáz keletkezik. Ezt égetjük el: a két darab gázmotor összesen 2,8 MW-ot termel. Ez a szennyvíztisztító telep teljes energiaigényének körülbelül egyhar­madát fedezi. Emellett az itt keletkezett hőt is helyben hasznosítjuk.