A házaspárt tizenkét éve jelentette fel a cég azzal, hogy Schmeiserék birtokukon engedély nélkül termesztik a cég által szabadalmaztatott, a Roundup gyomirtóval szemben ellenálló génmódosított repcét. Kiderült azonban, hogy a gazdák ültetvényét egyszerűen elszennyezte a Monsanto által a környéken termesztett génmódosított repce, így akaratlanul lett génmódosított földjük.

A repcenemesítéssel ötven éve foglalkozó házaspár fellebbezett az elsőfokú ítélet után, végül hat éve a kanadai Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem sértették meg a Monsanto szabadalmát, továbbá nem származott nyereségük a génmódosított repcéből. A három éve alternatív Nobel-díjjal kitüntetett házaspár a múlt héten hazánkban járt.

– A legfontosabb ok, amiért itt vagyok, az az, hogy a magyaroknak is elmondjam, mi történik, ha génmódosított növényeket vezetnek be. Ez lehetetlenné teszi az organikus, hagyományos gazdálkodást, a biodiverzitás elvesztéséhez vezet, és a gazdálkodók jogait is sérti. Kanadában már elég régóta termesztenek génmódosított növényeket ahhoz, hogy tudjuk, ezek milyen hatással vannak az állatok és az emberek egészségére.

Fontos tudni, hogy a vegyi anyagok használatát is növeli ez. Ha génmódosított magokat veteményezünk, háromszor annyi vegyi anyagot kell felhasznál­ nunk a termesztésükhöz – nyilatkozta lapunknak Percy Schmeiser. A gazda arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos és a génmódosított növények nem tudnak egymás mellett megélni: ha valahol ilyen növényeket kezdenek el termeszteni, a környezet sem tudja kivonni magát a hatás alól.

A házaspár vetőmagkereskedelemmel is foglalkozott, ezért különösen érzékenyen érintette őket a szennyezés. A hosszú éveken át tartó perben négy különböző vádpont is volt a teljesen ártatlan Schmeiserék ellen.
– Végül azt állapították meg, hogy nem kell fizetnünk semmit, és hogy ők szennyezték be a mi földünket. Ez hatalmas győzelem volt.

Schmeiser szerint Kanadában és az USA-ban gazdák százainak földjét szennyezték be, nem törődve a károkkal.

Génmódosítás

• A folyamat során a befogadó élőlénybe egy másik, tőle törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol álló élő szervezet ismert tulajdonságot hordozó génjét ültetik be és késztetik fejlődésre.
• Olyan anyagok kerülhet­nek szervezetünkbe, melyekkel korábban nem találkoztunk, így nő az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata.
• A gyomirtó szerekkel szemben ellenállóbb növények miatt több vegyszert kell használni a mezőgazdaságban.
• A kísérleti eredmények is aggasztóak: például a génmódosított paradicsommal etetett patkányoknál húsz állatból hét gyomrában olyan elváltozást fedeztek fel, amely embernél gyomorvérzéshez vezethet.